Evangélikus Népiskola, 1940
1940 / 1. szám - Dr. Garai József: Korszellem és a tanítóképesítő-vizsgálatok írásbeli neveléstudományi tételei az 1910-11. tanévtől az 1925-26. tanévig
3 Korszellem és a tanítóképesítő-vizsgálatok írásbeli neveléstudományi tételei az 1910—11. tanévtől az 1925—26. tanévig. Irta : dr. Garai József soproni evangélikus tanítóképző-int. tanár. Az 1938 évi XIII. és XIV. t.-c.-ek a tanítóképzés eddigi rendjét megváltoztatták. A jelenlegi tanítóképzők fokozatosan megszűnnek, helyükbe a líceumok és a tanítóképző-akadémiák lépnek. Az előbbi négy' évfolyamú és líceumi érettségi bizonyítványt ad, az utóbbi pedig kettő éves és a tanítói oklevelet adja. A tanítjó- képesítő-vizsgálatok eddigi rendje is meg fog változni. Líceumi érettségi először az 1941/42. tanév végén lesz, a tanítóképző akadémiákon az első képesítő vizsgálat pedig az 1943 44. tanév végén. A tanítóképzés tehát új állomásához érkezett el. Hogy a törvényes rendelkezések hogyan fogják a tanítóképző-akadémia óratervét, tantervét, utasítását, rendtartását, vizsgálati szabályzatát stb. megállapítani, azt még nem tudjuk. Az azonban bizonyos, hogy a múltból mindig meríthetünk tanulságokat. Most is a fejlődés ezen új állomásán a múltba tekintünk és azt igyekszünk megállapítani, hogy a tanítóképesítő-vizsgálatok írásbeli neveléstudományi tételei mily természetűek voltak, egyelőre 1910-től az ötéves képzés kezdetéig. Az 1910/11. tanévben — tudvalévő — a tanítóképzők négy évesek. A tanítóképesítő-vizsgálat ebben a tanévben utoljára a »régi« szabályzat szerint folyt, azonban a Vk. 1911. márc. 13-án 30.000 sz. a. kelt rendelkezéseinek egyes részei is életbelépték. Az 1910/11. tanév végén tehát részben az 1868. évi XXXVÍÍÍ. t. -c.-ben megadott módon, részben az újabb intézkedések szerint folyt a képesítés. A fenti rendelet a tanítóképesítési-vizsgálatot két részre osztotta. Egyik része az »osztálpképesítő« vizsgálat, a másik része pedig a »befejező« képesítő vizsgálat volt. Az 1910/11. tanév végén tartottak első ízben osztályképesítő vizsgálatot. A rendelet azonban a III. éves növendékek számára megadta azt a kedvezményt, hogy nekik a II. o. tárgyaiból visszamenőleg nem kellett osztályvizsgálatot tenniök. Ezen tanévben tehát első ízben tettek osztályvizsgálatot a II. és III. o.-ban, a IV. o. növendékei pedig a régebbi rendszer szerint vizsgáztak. Eszerint u. is írásbeli vizsgálatot kellett tenni a neveléstudomány-magyar nyelvből, ami úgy értendő, hogy neveléstudományból és magyar nyelvből is terjesztettek fel kijelölés céljából megfelelő írásbeli tételeket, azonban, ha a neveléstudományi tételt jelölték ki, akkor arra két osztályzatot kaptak. Az egyik osztályzat a fogalmazási készséget, a helyesírás tekintetbevételével jelentette, vagyis »magyar nyelvi« szempontból adott osztályzat volt ez, a másik pedig a tartalomnak megfelelő jegy »neveléstudományi« jegy volt. Ezen tanévről rendelkezésünkre áll 38 neveléstudományi írásbeli tétel címe. amelyek közül érdekesebbek a következők: Lélektaniak: »A szemlélés alapja minden megismerésnek.« (Sepsiszentgyörgy áll. nő.) Még másik két ily tétel áll rendelkezésünkre, melyek
