Evangélikus Népiskola, 1940
1940 / 2. szám - A tanítóképesítő-vizsgálati írásbeli neveléstudományi tételek az 1926/27. tanévtől napjainkig
53 a beszéd- és értelemgyakorlatok tanításánál figyelembe kell vennünk, ha követni akarjuk az új tantervet, mely e tárgy beszéd- és fogalmazási készséget fejlesztő, valamint kedélynevelő és erkölcsnemesítő fontosságát emeli ki a túlzott ismeretszerzéssel, a puszta értelemfejlesztéssel szemben?« (Kecskemét rk. nő). Ez egyszersmind 1910-től napjainkig a leghosszabb tételeim. Gyermektanulmány: »Növendékeink tanulmányozásának szükségessége módjai és eszközei.« (Bp.). »Mik a legkedvezőbb alkalmak a gyermek megismerésére és hol vesszük az így szerzett ismereteknek hasznát? (Bp. VII. nő). Neveléstörténelem: »A fegyelmezés módjai, eszközei hajdan és ma.« (Debrecen ref. nő). »A különböző pedagógiai irányokat miként foglalom majd tökéletes egységbe a célok és eszközök szempontjából?« (Bp. rk. nő). Neveléstan 11 tétel 39.290/0 Tanítástan 7 tétel 25.00 °/o Népiskolai módszertan 4 tétel 14.29 0/0 Gyermektanulmány 3 tétel 10.71 0/0 Neveléstörténelem 3 tétel 10.71 O/o Összesen: 28 tétel 100.00 o/o Az 1929/30. tanévről rendelkezésünkre áll 31 tétel. Ezek közül a fontosabb neveléstaniak a következők: »Mire kell magát nevelnie annak, aki mások nevelésére vállalkozik?« (Sopron ev.); Hogyan vehet részt a tanító az iskolánkívüli népművelési munkában?« (Bp. rk. nő). »Hogyan szolgálhatja az elemi iskolai tanító a közegészségügyet az iskolában és azon kívül?« (Nagykőrös ref.). »Milyen legyen a növendék és nevelő közötti viszony, hogy a nevelés munkája eredményessé váljék?« (Szeged rk.). »A szépérzék fejlesztése a népiskolában.« (Cinkota nő). »Az iskolai közös munka hatása a jellem fejlesztésére.« (Sopron rk. nő). »Mely tényezőkből alakul ki az iskola nevelő hatása?« (Sárospatak ref.). A jellemfejlesztés kérdése és az iskolánkívüli népművelés gyakrabban fordulnak elő. Tanítási tételek: »Miért fontos a tanításban a szemléltetés és hogyan eszközöljük? (Pápa rk. nő). »Melyek az új népiskolai tanterv szerint a tanítás főbb elvei?« (Bp.). »A munkára való nevelés és a munkaiskola értelmezése.« (Csurgó). »Az érdeklődés lekötésének eszközei és módjai.« (Pápa). »A gyermek öntevékenységének érvényesítése a mai népiskola gyakorlatában.« (Kkfélegyháza). »Miért jelent haladást népiskolánk új tanterve a régivel szemben?« (Nyíregyháza). »Hogyan használom fel a helyi vonatkozásokat tanításomban?« (Kalocsa rk.). »Mily tantárgyak keretében s minő módszerrel nevelheti a tanító kis tanítványait szép ízlésre?« (Győr nő). A népiskolai tantervvel kapcsolatos kérdések gyakran előfordulnak, ami már magában véve is elég bizonyíték arra, hogy a tanterv megjelenése óta (1925) fokozatosan felemelkedett a didaktikai tételek száma és a tantervvel kapcsolatos tételek mind gyakrabban fordulnak elő. Egy módszertani tételt találtunk, melynek címe: »A népiskolai fogalmazás- tanítás nevelőértéke.« (Kkfélegyháza rk. nő). Hogy a módszertani tételek nem nagyon fordultak elő, annak okát abban kereshetjük,
