Evangélikus Népiskola, 1940
1940 / 2. szám - Somogyi B.: A mai helyzet és az emberi művelődés képe
50 A mai helyzet és az emberi művelődés képe. Minden magyar ember aggódó lélekkel, egyben a kis nemzet sorsa iránt érzett meleg részvéttel szemléli a finn nép hősies küzdelmét. Mi magyar evengélikusok együttérző gondoskodással kísérjük a testvérnép és a hittestvér golgotái útját s mélységes szánalommal látjuk sorsuk változásában jövője bizonytalanságát. Ugyanakkor a csodálat és büszkeség tölti el lelkünket az eddig tanúsított emberfeletti küzdelmeik világot bámulatbaejtő sikereiért. Van még nekünk tanítóknak külön örömünk annak a népnek hatalmas erőkifejtését látva, amely a művelődés oly magas fokán áll, hogy írástudatlan ember nincs az Ezertó országában. Milyen megnyugtató, hogy a legnagyobb tömegtámadások ellen is helyt tudott állni a maroknyi nép a maga elszánt akaratával, műveltségének hatalmas fölényével s a szent ügy érdekében minden áldozatra kész hűségével. Alig van nép Európában, amely lélekben nem állna a hős finn nemzet küzdelme mellett s ne érezne együtt a megpróbáltatások népével. Védekezésük nagy erőpróba. Ugyanakkor nagy jelentősége van ügyük kimenetelének általános európai szempontból is. A nyugati harci tereken mai napig sem történt nagy pusztulással járó támadás. Az európai művelődés értékeinek szétrom- bolása olyan felelősség terhét helyezi a felelős vezetők lelkiismeretére, hogy azok kerülik a nyílt városok, a nem katonai jellegű helyek megtámadását. Mintha a művelődés értékei leküzdhetetlen gátat vetnének a hadviselő felek haditervei elé! Ki meri elkezdeni a pusztítás szörnyű munkáját? Nincs oly elszánt hadvezér, aki utolsó ütőkártyául ne tartogatná azt a lépést, amely az emberi alkotások, az emberi művelődés munkájának csodálatos műveit romhalmazzá változtatja. Ugyanakkor a finn nemzet véráztatta földjén már megkezdődött az embertelen hadviselés kegyetlen rombolása. Ártatlan emberek, öregek, asszonyok, gyermekek életükkel fizetnek e barbárságért. Minden részvétünk azé a népé, amely most e végzetes sors küzdelmes napjait éli. Vájjon akad-e oly nemzet, amely közösséget vállal a finn nemzet művelődési értékeivel, megadja a hathatós védelmet az évszázados alkotások megmentéséhez s tettekkel pecsételi meg ezt a nemzetmentő munkát? Kell, hogy az egész világ lelkiismerete öntudatra ébredjen ,s lássa, mit jelent a szovjet újból elkezdett embertelen hadviselése. Mert ha itt elindul ez a romboló erő, ki tudja, hol áll meg?! Nekünk, evangélikus tanítóknak, ébren kell tartani a rokon nemzet iránt érzett részvét tettekben történő megnyilvánulását. Az áldozatkészség, az imádság szava legyen az az eszköz, amit megmentésükre elküldünk, s kívánjuk, hogy megálljon a pusztulás vihara ott a szilárd vonal előtt, amely egy kiváló nép legjobbjainak acélfala: az Erős várunk népének védőbástyája. „ . „ F J J Somogvi B,
