Evangélikus Népiskola, 1940

1940 / 1. szám - Buti Sándor: A falu és a nyolcosztályos népiskola

16 Az evangélikus Utasítás és Tanterv tartalmazza a VII., VIII. osztály tantervét is, azonban természetszerűleg idejét múlttá válik a nyolcosztályos népiskolák állami tantervének megjelenésekor. A már működő nyolcosztályos népiskolák tapasztalatainak, eredmé­nyeinek felhasználásával fogják az új nyolcosztályos iskolai tan­tervet elkészíteni. Falun azonban nyolcosztályos iskola még nem működik,* ezért félő, hogy városi iskolák kívánalmait veszik inkább tekintetbe az adatnyujtások alapján. Az iskolafenntartó egyházak a saját iskoláiknak nyolcosztá­lyossá tételét valószínűleg saját belátásuk szerint intézhetik. Evan­gélikus egyházunknak is mielőbb ki kell építenie a nyolcosztályos népiskolákat s ennek során meg kell valósítania bizonyos változ­tatásokat. A vallástanítási anyagra gondolok itt elsősorban. A konfirmá­ciói oktatást a VII. és VIII. osztály anyagává kell tenni s a káté­tanítási anyagot is úgy kell elosztani, hogy az V—VIII. osztályokra, tehát a felső tagozat anyagául essen a zöme. Kérdés ébred bennünk: a nyolcosztályos iskola megvalósulása esetén lesznek-e osztálykapcsolások, megosztások az egy községben lévő, de különböző jellegű felekezeti osztatlan vagy részben osz­tott iskolák között? Sok faluban 2—3 osztatlan iskola is van. Szinte lehetetlen pedagógiai szempontból, hogy ugyanannyi osztatlan nyolcosztályos iskola legyen helyettük. Az egészséges megoldást többféleképpen is keresztülvihetik. Az egy- és kéttanítós iskolák­nál a következőképpen gondolom a megosztást. a) Ha a faluban csak egy iskola van és az is osztatlan, csekély létszámú, akkor a felső tagozat kiépítése szinte előnyös, mert a VII—VIII. osztályok létszámával a gyenge ,,raj” kissé erősödik. Ha azonban az osztatlan iskolának nagy a létszáma már ma is, akkor a VII—VIII. osztályok létszámával gyarapodva új tanítóra, új tanteremre lenne szükség. Nehéz feladat lesz ez az iskolafenn­tartó gyülekezeteknek, mert anyagi megterhelést jelent. Az ilyen helyek, iskolák számítandók alighanem abba a bizonyos 40°á>-ba, amely 1940-ben nem lesz nyolcosztályossá. Ideiglenes megoldásként elképzelhető a VII—VIII. osztályos tanulóknak a legközelebbi, ugyanolyan jellegű, de kisebb létszámú iskolába átjáratása. El­végre, ha pl. az én falumból az öt km. távolságra fekvő vasúti állo­másra reggel, illetve hajnali félöt órakor kimehettek 12—13 éves fiúk, hogy a csornai stb. polgári iskolába ilymódon eljussanak, miért lenne megvalósíthatatlan az 1—2 km. távolságra fekvő másik iskolába átjárni 13—14 éves gyermekeknek. (Akadálynak egyedül a fiúk és leányok együttes átjárását látom.) b) Gyakori eset, hogy ugyanabban a faluban több osztatlan vagy osztatlan és részben osztott iskolák működnek. Két osztatlan iskola az alsó tagozat két-két osztályát (pl. I—II. és III—IV.) meg­oszthatná pl. az egyik az I., II. osztály összes tanulóit és a saját is­kolája felső tagozatát taníthatná. így a munka könnyebb és ered- ménvesebb lenne. ____Itt említem meg, hogy a felső tagozat tanítása csak 6 hónapig tart, * Már több helyen működik. (Szerk.)

Next

/
Thumbnails
Contents