Evangélikus Népiskola, 1940
1940 / 1. szám - Buti Sándor: A falu és a nyolcosztályos népiskola
16 Az evangélikus Utasítás és Tanterv tartalmazza a VII., VIII. osztály tantervét is, azonban természetszerűleg idejét múlttá válik a nyolcosztályos népiskolák állami tantervének megjelenésekor. A már működő nyolcosztályos népiskolák tapasztalatainak, eredményeinek felhasználásával fogják az új nyolcosztályos iskolai tantervet elkészíteni. Falun azonban nyolcosztályos iskola még nem működik,* ezért félő, hogy városi iskolák kívánalmait veszik inkább tekintetbe az adatnyujtások alapján. Az iskolafenntartó egyházak a saját iskoláiknak nyolcosztályossá tételét valószínűleg saját belátásuk szerint intézhetik. Evangélikus egyházunknak is mielőbb ki kell építenie a nyolcosztályos népiskolákat s ennek során meg kell valósítania bizonyos változtatásokat. A vallástanítási anyagra gondolok itt elsősorban. A konfirmációi oktatást a VII. és VIII. osztály anyagává kell tenni s a kátétanítási anyagot is úgy kell elosztani, hogy az V—VIII. osztályokra, tehát a felső tagozat anyagául essen a zöme. Kérdés ébred bennünk: a nyolcosztályos iskola megvalósulása esetén lesznek-e osztálykapcsolások, megosztások az egy községben lévő, de különböző jellegű felekezeti osztatlan vagy részben osztott iskolák között? Sok faluban 2—3 osztatlan iskola is van. Szinte lehetetlen pedagógiai szempontból, hogy ugyanannyi osztatlan nyolcosztályos iskola legyen helyettük. Az egészséges megoldást többféleképpen is keresztülvihetik. Az egy- és kéttanítós iskoláknál a következőképpen gondolom a megosztást. a) Ha a faluban csak egy iskola van és az is osztatlan, csekély létszámú, akkor a felső tagozat kiépítése szinte előnyös, mert a VII—VIII. osztályok létszámával a gyenge ,,raj” kissé erősödik. Ha azonban az osztatlan iskolának nagy a létszáma már ma is, akkor a VII—VIII. osztályok létszámával gyarapodva új tanítóra, új tanteremre lenne szükség. Nehéz feladat lesz ez az iskolafenntartó gyülekezeteknek, mert anyagi megterhelést jelent. Az ilyen helyek, iskolák számítandók alighanem abba a bizonyos 40°á>-ba, amely 1940-ben nem lesz nyolcosztályossá. Ideiglenes megoldásként elképzelhető a VII—VIII. osztályos tanulóknak a legközelebbi, ugyanolyan jellegű, de kisebb létszámú iskolába átjáratása. Elvégre, ha pl. az én falumból az öt km. távolságra fekvő vasúti állomásra reggel, illetve hajnali félöt órakor kimehettek 12—13 éves fiúk, hogy a csornai stb. polgári iskolába ilymódon eljussanak, miért lenne megvalósíthatatlan az 1—2 km. távolságra fekvő másik iskolába átjárni 13—14 éves gyermekeknek. (Akadálynak egyedül a fiúk és leányok együttes átjárását látom.) b) Gyakori eset, hogy ugyanabban a faluban több osztatlan vagy osztatlan és részben osztott iskolák működnek. Két osztatlan iskola az alsó tagozat két-két osztályát (pl. I—II. és III—IV.) megoszthatná pl. az egyik az I., II. osztály összes tanulóit és a saját iskolája felső tagozatát taníthatná. így a munka könnyebb és ered- ménvesebb lenne. ____Itt említem meg, hogy a felső tagozat tanítása csak 6 hónapig tart, * Már több helyen működik. (Szerk.)
