Evangélikus Népiskola, 1940

1940 / 1. szám - Buti Sándor: A falu és a nyolcosztályos népiskola

17

azért annak tanítója aránylag kevesebb munkát fog végezni. Azért lenne hasznos és célszerű minél több felső tagozatot szervezni. A részben osztott iskoláknál így lehetne I. oszt. és felső t., II. oszt. és felső t., III. o. és felső t., IV. o. és felső t. Esetleg I. o. és V—VI. vagy I. o. és VII., VIII. síb., stb. így a felső tagozat esetleges két osztálya vagy mind a négy is csak fiúkból és csak lányokból állhatna. Ez esetben az egyes nemek kiképzése alaposabb lehetne. A fenti megosztások biztosítanák a felső tagozat csekély létszámát is, ami az eredményes, szinte egyéni képzést tenné lehetővé. Megosztási mód többféle is kínálkozik, a helyi viszonyok döntik el, melyiket használjuk. «

c) Osztatlan és osztott iskolák között is a fenti módon képzelem el a megosztást. Pl. egy osztatlan és egy háromtanítós, részben osztott iskola a legcélszerűbben a következő módon dolgozhatna: 4 tanterem és 4 tanító lévén az első tanító az egész falu I. osztályosait és V—VI. osztályos fiú tanulóit, a második a falu II. osztályosait és V—VI. osztályos leánytanulóit, a harmadik az összes III. osztályosokat és a VII—VIII. osztályos fiútanulókat s végül a negyedik tanító az egész falu IV. osztályos és VII—VIII. osztályos leánytanulóit tanítaná. Tanítónak, tanulóknak, a magyar falunak volna érdeke a minél észszerűbb megosztás még kisebb áldozatok árán is.

Az egyházi érdekekre gondolok itt. Az előbb felsorolt esetekben (az átjárást a másik falu ugyanazon jellegű iskolájába kivételével) ugyanis különböző jellegű iskolák osztályai egyesülnének, ami a felekezeti jelleget veszélyeztetné. A vallásoktatás erőteljesebbé tétele, ellenőrzése megóvhatná az egyházi érdekeket s talán a különböző vallású tanulók együttléte bizonyos szempontból áldásos is lehetne. (Türelmesség egymás iránt, megbecsülés stb.)

Különben is a VII—VIII. osztályt mindig lehetne ugyanazon vallású tanulókból szervezni a fentírtak szerint s ígv osztottság esetén is 2—3 sőt 4 osztály is ugyanazon vallású tanulókból állana.

Az iskolagyülekezeti munka, a VII., VIII. osztályosok egyházi öntudatra ébresztése megtartaná a hitben a kisebbeket is, a nagyobbakat is, különösen ha a tanítóság is a maga vallásának szeretetére s a mások vallásának megbecsülésére hívja, tanítja tanulóit, amit nem kétlek.

(Az én falumban csak az én osztatlan iskolám van, itt tanulnak 20 év óta a katolikus gyermekek is, szeretetre. magyarságuk kötelességeire éppen úgy tanítom őket, mint hitem cselédeit. Vallásoktatásra Beledbe járnak s bizonyára olyan istenfélő katolikusok lesznek, mint vágyam szerint az általam vallástanításban oktatottak hithű evangélikusok.)

Összefoglalva az elmondottakat, a magyar falunak szüksége van a gazdasági jellegű nyolcosztályos iskolára, hogy végre megkapja amit az iparosság már régóta élvez: a szakirányú oktatást.

A nyolcosztályos népiskola eredményes működése érdekében pedig szükség van gazdasági oktatásra képessé tett tanítói karra, szükség van előre átgondolt, a falu érdekeit, viszonyait tekintetbe vevő tantervre, szükség van egyöntetű, egységes jellegű tankönyvekre. Végül szükséges az iskoláknak osztottá tétele — ahol csak