Evangélikus Népiskola, 1940
1940 / 1. szám - Buti Sándor: A falu és a nyolcosztályos népiskola
13 nagyobb gyarlóságán, a »rút, rongyos, búbánatos, korán szenvedő« felületes, lelkiismeretlen megítélésén és ennek ellenkezőjének önző feldicsérésén. A falu és a nyolcosztályos népiskola. Irta : Buti Sándor tanító, Vásárosfalu. A magyar tanítóság a világháború óta sürgette a magasabbfokú tanítóképzést és a nyolcosztályos népiskolák megszervezését. Mind a kettőt a népoktatás tökéletesebbé tétele érdekében kívánta, mert nagyobb tudással felfegyverzett tanító, nyolc éven át tanított gyermek együttesen biztosítja a magyar nemzet szellemi és anyagi művelődésének jövőjét. A magasabbfokú tanítóképzés után végre megvalósul a nyolc- osztályos népiskola is. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 1939. évi nov. 22-én költségvetési beszédében bejelentette, hogy az 1940—41. tanévben a népiskolák 60°á>-ban — mintegy 3600 iskolában — megkezdődik a nyolcosztályos oktatás. A különböző szaklapok, újságcikkek, rádióelőadások meglehetősen ismertették a megvalósításra kerülő tervet. A tanítóság szélesebb rétegei nem foglalkoztak (a tervezet ismeretének hiányában nem is foglalkozhattak) bővebben a megvalósításra alkalmasnak talált elgondolással. Mivel a jobb vagy rosszabb megvalósítástól függ a magyar népoktatásügy jövője, nem lehetünk hangtalanok sem szerénységből, sem közönyösségből, hanem megvizsgálva a megismert megoldási módozatokat, aggályainkat, kérdéseinket, kívánságainkat meg kell ismertetnünk. A magyar faluk, főként a kisebb falvak szempontjából vizsgálom a nyolcosztályos népiskola kivitelre kerülő tervét. Mindenekelőtt leszögezem: a népoktatás megjavítására elsősorban falun van szükség. Míg városon a kitűnően felszerelt, osztott iskolák mellett a középiskolák biztosítják szélesebb népréteg gyermekeinek a magasabb művelődés lehetőségét, karöltve újság, mozi, színház, egyesületi élet változatos ismeretanyagot adó isko- lánkívüli munkájával; addig a falu egyetlen népművelő intézménye az egy-kéttanítós népiskola. Falun kell tehát elsősorban kiépíteni a nyolcosztályos népiskolát! (Egyházunk népiskoláinak is több, mint fele osztatlan iskola, tanítóinak is felerésze osztatlan iskolai tanító.) Nem tudom, az a 60%-nyi iskola, amely jövőre a hetedik osztályt megszervezi, több- ségileg nem városi, illetve osztott jellegű-e? Az a kiegyenlítést kereső megoldás, amely az iskolafenntartó intézményeket anyagi megterheléstől megóvja s egyben a szegényebb szülők részére lehetővé teszi a 12—14, sőt a 10—12 éves tanulóknak munkára felhasználását is, bizonyos szempontból előnyös a falura, mert igen sok helyen sem tanító-, sem tanteremtöbblet nem kell a nyolcosztályos iskola felállításához. Ha az osztatlan iskolai tanító szempontjából AÖzsgálom a jövő iskoláját, a következő tényeket állapíthatom meg: 1. Munkája — ésszerű tanterv mellett — nehezebb nem lesz.
