Evangélikus Népiskola, 1940

1940 / 1. szám - Buti Sándor: A falu és a nyolcosztályos népiskola

A nyolcosztályos népiskola alsó és felső tagozata 4—4 osztályos lenne s a felső négy osztályban csak hat hónapig tartana a tanítás. Szeptember, október, május, június hónapokban az alsó négy osz­tályt tanítaná délelőtt s délután és így bizonyos szempontból ered­ményesebb lehetne tanítása, mint ma, amikor a hat osztály taní­tásának nehéz munkája mellett még a továbbképző iskolát is ve­zetnie kell, ami heti 4—7 órai munkát jelent. Októbertől májusig ott lesz ugyan a felső tagozati oktatás is, de mivel az V—VI. és a VII—VIII. osztály anyaga csak A és B évre osztott lehet, így tu­lajdonképpen a felső tagozatban két osztályt fog tanítani, tehát ez bizonyos könnyebbséget jelent. Továbbképzői munkája megszűn­vén a heti egy napot, illetve két félnapot felhasználhatja. Nagyon örvendetes lesz, ha a falu igazi, gazdasági jellegű isko­lához jut a felső tagozat révén. Eddig a kimondottan mezőgazda- sági jellegű vidékeken (tulajdonképpen hazánk 60°á>-ban földmíves lakosságú) is hiányzott a gazdasági iskola. Míg tanonciskolát százá­val szerveztek s 40 tanonc után kötelezővé tették megszervezését, ritka holló volt az ezernyi földmíves ifjú számara itt-ott létesített gazdasági jellegű iskola. Elemi iskolai tantervűnk is mostoha- gyermekként kezelte a gazdasági ismeretek tanítását. Ugyan mit tanítson a falusi osztatlan iskolai tanító heti fél óra (valójában 20—25 perc) alatt a falusi tanulónak kenyeret jelentő tanítási anyag­ból. Pedig, de sok felesleges, a falusi gyermek szempontjából feles­leges anyagot kell tanítanunk az 1925. évi tanterv alapján. A Nép­tanítók Lapja ezévi 23. számában Csekő Árpád állami tanítóképző­intézeti igazgató: A népiskola magyar feladatai címmel erről írt megszívlelendő cikket. Felesleges tananyagnak ítéli a magyar isko­lák számára a természettani, számtani, nyelvtani stb. anyagnak a népi érdekek szempontjából hasznavehetetlen egységeit. (Ilyenek szerinte a háromszög területe, szögek, Archimedes kísérlete, fény, távcső, hangjegyolvasás, alárendelt mondatok stb.) Sajnos, 1925-től 1939-ig 14 év telt el s eddig bizony sok-sok olyan tanítási egységet tanítottunk, ami érdektelen volt a falusi tanuló szempontjából s azután a legközelebbi nyári szünetben úgy kiszóródtak ezek a gyermeknek magas ismeretek kis mezítlábasa­ink fejéből, mint pitypang bóbitája szellő gyenge rebbenésére. Reméljük az új iskolatípus új tanterve külön mérlegeli az 1—2 tanítós iskolák szempontjait, elhagyja a feleslegeset s a mai tanterv csökkentett anyagának kiválasztása mellett igazán gazdasági jel­legű tananyagot ad. A gazdasági ismeretek tanítasa a nyolcosztályos iskolában elő­térbe hozza a falusi tanítók gazdasági oktatásra képesítésének kér­dését is. Nem tudom, hogyan készítik elő a ma tanítónemzedékét a tanítóképzőkben a gazdasági ismeretek tanítására, de a tegnapra emlékszem. Kevés óraszám mellett, szinte melléktárgyként vettük a gazdaságtant. Városról falura kerülő tanítónak bizony nehézsé­get is okozott volna szélesebb medrű gazdasági ismereteket nyúj­tani. Mivel azonban ma a 15—21 éves leventeifjúság tanításáról is a tanító köteles az iskolánkívüli népművelés keretében gondos­kodni, érthető, ha a falusi tanítóság részére rendszeres gazdasági _____________________

Next

/
Thumbnails
Contents