Evangélikus Népiskola, 1940
1940 / 5. szám - Neubauer János: A Tanítóképző Akadémia nevelés- és tanítástan anyagának tervezete
126 szívébe. Egy Zrínyi Ilona, Kanizsai Dorottya, Rozgonyi Cecilia, Erzsébet királyné emléke büszkeséggel és hálával tölti el minden magyar ember lelkét. Ezek a fenkölt nők már akkor is sorsközösségben éltek a magyar néppel. Ma ez a sorsközösség kiterjed minden honleányra, minden családanyára. Ennélfogva a céltudatos nőnevelés ma a nemzet életében a legfontosabb kérdések egyike. Mert a család ma igen fontos szerepet játszik a nemzet életében. A nő pedig a család tisztaságának, becsületességének és tekintélyének az őre. Az egész nemzet színvonala a családok tisztaságától, becsületességétől és tekintélyétől függ. Azért olyan fontos a nőnevelés kérdése napjainkban. A serdülő leány előtt tudatossá kell tennünk azt a fontos szerepet, amelyhez majdan ő is, mint családanya jut. Érezze minden magyar leány, hogy a nemzet életében neki is van elhivatottsága és elkötelezettsége, amelynek egész életét kell szentelnie a keresztyén és magyar nemzeti világnézet szellemében. Említenem kell, hogy ezen a téren néhai Tormay Cecil nagyszerű alkotása, a „Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége”, röviden a „Mansz”, már eddig is úttörő munkát végzett. Tormay Cecil a világháború után éles szemmel látta és felismerte az asszony új és magasztos hivatását a nemzet érdekében. De — amint Tormay Cecil helyesen megállapította — az erők összefogása is szükségessé tette azt, hogy a magyar asszonyok is egy táborban egyesüljenek. Nagy figyelmet érdemelnek a Mansz leánycsoportjai is. Utalok itt különösen a soproni Mansz leánycsoportjára és annak igen értékes és eredményes tevékenységére. Az általános keresztyén szempont. Külön fejezetben foglalkozik a tervezet a vallásos neveléssel, még pedig a következő szakaszok keretében: ,,A vallásos élet értékelése”, „A vallásos nevelés eszközei”, ,,A vallásos gyakorlatok”, ,.A természetfeletti nevelési eszközök”, Az igehirdetés”, A kegyelem”, A kegyelmi eszközök”. Ezen szakaszok bizonyosan bő alkalmat adnak az általános keresztyén szempont elmélyítésére. De itt is áll az az alapigazság, hogy az, aki fiatal lelkek vallásos nevelésével foglalkozik, kell, hogy maga is vallásos ember legyen, aki mint az igaz keresztyén, szemléli a mai kor életviszonyait és azok könnyítésén keresztyéni szeretettel fáradozik. Mert a mai kor pozitív, cselekvő keresztyénséget kíván, amely nemcsak külsőségekben merül ki, hanem tudatában van annak, hogy ma a vallásosság is új embertípust kíván. Olyan embertípust, aki szíve szerint is keresztyén. Mert igaz keresztyén csak az, aki szíve szerint is az. Igaz, eddig is ezt hirdettük. Sajnos, csak hirdettük, mert a legtöbb keresztyén csak a neve után volt keresztyén. Más a helyzet ma. Aki a keresztyén és magyar nemzeti világnézetet vallja, annak bizonyságot is kell tennie keresztyénsége mellett. Nem külsőségekkel, hanem tettekkel, keresztyéni szeretetből fakadó tettekkel. Kell, hogy minden tettében és cselekedetében a mi Üdvözítőnk magasztos példája álljon a szeme előtt mint élő valóság. Ezt megközelíteni legyen legbuzgóbb törekvése. Ezzel mutatja, hogy a tökéletesedés felé törekszik a vallásosság terén is. Azért a
