Evangélikus Népiskola, 1940
1940 / 1. szám - Dr. Garai József: Korszellem és a tanítóképesítő-vizsgálatok írásbeli neveléstudományi tételei az 1910-11. tanévtől az 1925-26. tanévig
6 szempontból.« (Ungvár gör. kát.) »Az érzelmi élet nevelésének fontossága, módszere és névszerint az aesthetikai és vallási érzelmek nevelésének módszere.« (Pécs rk.) »A tanító hivatása nemzetiségi vidéken az iskolában és az iskolán kívül.« (Szarvas ev.) Többször előfordulnak a jellem nevelésének kérdése, a nemzeti nevelés, a kisebbségi vidéken működő tanító munkája. Tanítástani tételek: »A cselekvő-szemléltető tanítási módszer szerepe és jelentősége a ^népiskolában.« (Sárospatak áll.) »Mi módon képes az osztatlan iskola az osztott iskola munkáját elvégezni?« (Stubnyafürdő áll.) »A tanítás fokozatai.« (Selmecbánya ev.) »Adilyen legyen tanításunk alakja?« (Esztergom rk.) »A csendesfoglalkozások beosztása az osztatlan népiskolában.« (Kiskunféleg}háza áll.) »Hogyan valósíthatjuk meg a vonatkoztatást (koncentráció) a művészeti és természettudományi tárgyak között?« (Székelykeresztur áll.) Többször előforduló problémakörök: 1. a tanulók öntevékenysége; 2. a szemléltetés; 3. a tanítási fokozatok. Népiskolai módszertani tételek a következők: »A népiskolai földrajztanítás első szemléltető eszközei.« (Nagyszeben rk. nő.) »A történelem tanításának célja, módszere és eszközei.« (Kiskunfélegyháza áll.) »A szlöjd és a cselekvő érzékeltetés a népiskolai tárgykörök szolgálatában.« (Eger rk.) »A fogalmazás tanításának fontossága, anyaga és módja.« (Temesvár áll.) Feltűnő, hogy igen nagy számban szerepelnek tételek, amelyek a kézimunka nevelőértékének kidomborítását célozzák. Neveléstörténelmi tételek: »A nevelés célja — főbb vonásokban — a különböző népeknél és korokban.« (Pápa áll.) »Rousseau pedagógiai rendszere.« (Baja áll.) »A realisták gyakorlati elvei a tanításban és nevelésben.« (Csiksomlyó rk.) »Herbart hatása a neveléstudományra.« (Pécs rk.) Rousseau rendszere, méltatása oly gyakran előfordul, hogy az feltétlenül a naturalizmus újjáéledésének következményeként tekinthető. Egy logikai tételt is találtunk; címe: »Az ítélet meghatározása, keletkezése, fajai.« (Csurgó áll.) Küzdelmes időszak következett be a világháború kitörésével. Sok helyen évekig nem adtak ki értesítőt, voltak intézetek, ahol azután utólag e hiányt pótolták. Ahol értesítőt adtak ki, ott is sok helyen ezt olvashatjuk: »A képesítő-vizsgálatok írásbeli tételeit helyszűke miatt nem közölhetjük. »A hadikedvezmény alapján is igen sokan vizsgáztak a legkülönbözőbb időpontokban, melyeknek tételeit az esetleges értesítők nem közölték, rendszerint azonban megemlítették, hogy hányán vizsgáztak, a legtöbb a neveket is közölte. Ily körülmények között nem kell csodálkoznunk azon, hogy ezen időszakról aránylag kevés tétel áll rendelkezésünkre. 1925. máj. 4-én jelenik meg a 32.891. sz. r.-el kiadott Tanítóképesítő \ izsgálati Szabályzat. Azonban még a szerzett jog alapján ezután is voltak elég szép számmal olyanok, akik a régi rendszer szerint vizsgáztak. Maga a \ izsgálati Szabályzat írja: ».Azok, akik tanítóképesítő (osztályképesítő) vizsgálatukat az 1914. évi május hó 4-én kelt 31.152. sz. a. kiadott Képesítővizsgálati Szabályzat alapján kezdették meg, vagy e vizsgálatokra ez alapon nyertek engedélyt, a jelen szabályzat kiadását követő öt éven belül további esedékes vizsgálataikat ugyancsak az 1914. évi Szabályzatban meg— '
