Evangélikus Népiskola, 1939

1939 / 12. szám - Műhelyünkből

416

foól ismer, t. i. hogy itt is »Krisztus minden — mindenekben.« Ő iaz Egyház Ura; Vele és Általa áll az Egyház; Nélküle és Ellene: bukik.

Nézzük most a meghatározásokon keresztül az egyháztörténetet. Általánosan elfogadott meghatározás szerint: »Az egyháztörténet Isten vezető kezének munkája az Ő Anyaszentegyházán.« Egy másik meghatározás szerint: »Az egyháztörténet a bibliai kijelentéstörténetnek lényegi, szerves folytatása.« »Az egyháztörténet eleje még bibliai történet s a bibliai történetek vége már egyháztörténet. (Apostolok Cselekedetei.)«

Amint látjuk, ezek a meghatározások nem mondanak ellent az Utasítás kiemelt és kifejtett mondatainak, legfeljebb kiegészítik. A második meghatározás világosan rámutat egy gondolatra. Arra t. L, hogy Biblia és egyháztörténet egymástól elválaszthatatlan, azaz az egyháztörténet tanításánál is mindig alapvető fontosságú a »Biblia«.

A felsorakoztatott célkitűzések mellé ide kell helyeznünk még egy gondolatot: Az egyháztörténet VI. osztályos anyagánál ki kell domborítanunk azt is, hogy milyen szerepet töltött be a múltban és tölt be ma is egyházunk, mint építő erő, nemzetünk életében.

II. Az anyag.

A tanterv ;által megadott anyaghoz bírálat formájában »nem ildomos« hozzászólni. Tekintettel azonban arra, hogy szerintem az új Tanterv V—VIII. o.-os anyaga csak átmeneti jellegű, úgy érzem, a jövőt szolgálom, ha egy-két gondolatot leszögezek. Amint az állam által a VII—VIII. o. számára kiadott tanterv csak szük- ségtanterv, mely a nyolcosztályú iskolák megszületését és egységesítését óhajtja szolgálni, úgy a mi VII—VIII. o.-os hittani tantervűnket is annak látom. Mihelyt általános és kötelező lesz a nyolcosztályú népiskola, új tantervet kap az V—Vili. o., melynek tantervében a felépítettség és a szervesség nyilvánvalóan uralkodni fog. Ezt a szempontot- a hittani anyagnál is szem előtt kell tartanunk.

Ekkor fog szembeszökően kitűnni a tantervnek az a hibája is, hogy nem adja meg külön az osztott, külön az osztatlan iskola anyagát. Lesznek ugyanis mezőgazdasági irányú falusi iskolák 6 hónapos tanévvel és lesznek általános gazdasági irányú városi iskolák 10 hónapos tanévvel.

Az általános jellegű kérdések további fejtegetését mellőzve, nézzük most azt, ami tisztán az egyháztörténetre vonatkozik:

a) Tantervűnk nem beszél evangélikus egyháztörténetről. Erre látszólag nincs is szükség, hiszen tantervűnk evangélikus tanterv. Mégis, úgy érzem, hogy a VI. o.-os anyag címében hangsúlyozni kellene: Magyarhoni evangélikus egyházunk története — és mellőzni kellene az ilyen címeket: »A protestantizmus üldözése.«

b) Az említett gondolathoz hozzákapcsolódik egy fontosabb. Az Evangélikus Élet egyik számában fölvetődött a kérdés: »Mikor íródik meg a magyar evangélikus egyház története?« Valószínűleg olyan tette fel ezt a kérdést, aki olvasott magyar református egy