Evangélikus Népiskola, 1939
1939 / 12. szám - Műhelyünkből
415 MŰHCLYUNKBŐL Rovatvezető : Kuszák István soproni gyakorlóiskolai tanító. Az egyháztörténet tanítása. Irta : Zacher Lajos, Győr. I. Cél. Az új Tanterv és Utasítás az egyháztörténetre vonatkozólag vajmi keveset nyújt a tanító számára. Csak mondatok azok, amelyeket innon-onnan kiragadhatunk; közelebbi útmutatást azonban sem az anyagra, sem annak feldolgozására vonatkozólag nem ad. még kevésbé ad értéket jelentő módszeres szempontokat. Mégis, ha az utasítást, az egyháztörténet szemszögéből nézve, alaposan átolvassuk, találunk benne mondatokat elrejtetten, szinte csak odavetve, melyek figyelembe vételével kiindulási pontot, sőt vezérfonalat kapunk a kezünkbe. Idézem ezt :a pár mondatot: »A tanulónak megmutatja az egyházat történetében.« »Az egyház egyetemessége magában foglalja a múltat és jelent egyaránt, azért a tanuló csak akkor lesz öntudatos tagja az egyháznak, ha megismeri annak történetét...« »A krisztocentrikusság elve kiterjed ... az egyháztörténet tanítására is.« Ezekben a mondatokban az egyháztörténet tanításának részletcéljait kell meglátnunk. Meg kell látnunk először is azt, hogy egyházunknak a hittan (káté) alapján való megismertetése nem elégséges. A hittanból a tökéletes, a Bibliára, Krisztus tanítására épített Egyházat látja a tanuló; az egyháztörténetben azonban a küzdő, harcoló, diadalmaskodó Egyházat is látja. A kátéban (hittan) látja az Egyházat, mint Isten kijelentésének alapján álló megingathatatlan épületet; az egyháztörténetben meg kell láttatni az Egyházban és az Egyházért ma is cselekvő s benne önmagát folytonosan kijelentő Istent. A második idézetben a tanulóra való vonatkozásában látjuk az egyháztörténetet. A hittan maga is öntudat-nevelő része a tanítási anyagnak. Abban látja meg a tanuló, hogy nemcsak szóbeszéd, hanem színtiszta valóság az, amit mi Egyházunkról mondunk, tanítunk, vallunk, amikor azt állítjuk, hogy annak egyedüli fundamen- toma minden emberi bölcseség mellőzésével: a Biblia. Az egyház- történetben azonban azt is meg kell láttatni a tanulóval, hogy Isten ezt maga bizonyítja akkor, amikor egyházáért, annak tisztaságáért küzd a világ ellen; a megromlás útjára tért Egyházat visszatéríti az evangélium útjára; embereket állított és állít az Egyház szolgálatába. Mindezeknek \ öntudat-nevelő ereje mellett még akkor szolgálja az evangélikus öntudat nevelését az egyháztörténet, ha azt is megmutatja a tanulónak, hogy az Istennek ma is szüksége van az egyházépítés céljából mindenkire, azaz mindenki lehet Isten országának munkása, építő eszköze. A harmadik idézett mondatban a Krisztusra való vonatkozásban látjuk az egyháztörténetét. Ez az idézet azt jelenti, hogy meg kell láttatni a tanulóval azt, amit már a Bibliából és a Káté-
