Evangélikus Népiskola, 1939

1939 / 12. szám - M. J.: Protestáns tanító hivatásának magaslatán: az Úr Jézus által

409 jesebb közösségben. Lehetsz ! Ha akarod magad is, őszintén és ko­molyan, ernyedetlen kitartással belemélyedve naponként igéjébe s könyörögve az apostolokkal: „növeld bennünk a hitet!“ (Luk. 17:5.), ha kell a beteg gyermek atyjával: „Hiszek, Uram, segíts az én hi­tetlenségemen !“ (Márk 4 : 23.) s meglásd, téged sem vet meg, segít­ségedre lesz. Kegyelméből, nem tágító őszinte akaratod jutalmául feltétlenül hitet nyersz, ezáltal erőt, képességet arra, hogy fenti minta­kép lehess, jó példaadója a rádbízott nyájnak. Mi a teendőnk tehát, hivatásunk érdekében végzett önfegyelmezésünk, sok körültekintést igénylő nehéz munkájánál? Nemcsak Jézushoz, mint a minden jó egyedüli kútfejéhez kell küldeni a reánk bízott kis sereget, hanem a feltétlen eredmény érdekében jó példával előljárva, magunknak is hozzá kell térnünk, állandóan nyomában kell járnunk, lábainál lakoznunk. Mit ér az a hadvezér és csapatának átütőereje, aki csak küldi csapatát előre s nem ezt kiáltja lelkesen, önfeláldozásra is készen: „Utánam!“ Mint minden téren, itt is döntő befolyású a személyes jó példaadás. Nevelnünk, neveltetnünk kell tehát elsősor­ban magunkat az Ür Jézus által! Hogyan ? A mindennapi önvizsgá­lat, Szentírás olvasása és imádkozás által ! Tartsunk naponkénti esti önvizsgálatot. Midőn dolgainkat már elvégeztük s mielőtt nyugovóra térnénk, szigorú bírálattal végigvesz- szük aznapi munkánkat, magatartásunkat, beszédeinket, sőt szóra­kozásainkat is, a felkelés idejétől kezdve az esti önvizsgálatig. Ilyen­kor állapítjuk meg: mulasztásainkat, helytelen eljárásainkat, evan­gélium fényében meglátott bűneinket, hibáinkat. S megállapítván napi cselekvésünk mérlegét, megjelöljük magunkra nézve a holnapi me­netirányt : a jóvátételeket, a jelentkező feladatok milyen módon való megoldását, a tökéletesedés felé való törekvésünk módozatait. Ezen önvizsgálatunkat nyomon kövesse aztán a csendesóra, az áhitat ideje, amikor a napi gondoktól elfáradt és megterhelt lelkünk elmerül az 0 Igéjében, hogy általa, megnyugosztaljon minket s buzgó imánk nyomán : megbocsátó kegyelmét nyerjük bűneinkre, botlásainkra, Szent Lelkének segedelmét azok leküzdésére ; majd álomba merü­lünk s alszunk, mintha az Ur a békesség takarójával födött volna be. Hidd el! Ilyen álom után kellemesebb lesz az ébredésed, mint egy átszórakozott, esetleg áttivornyázott éjszaka után. S hogy bol­dog, békés és eredményes legyen a nap folytatása is, kezdd is, x minden napodat áhitatos reggeli fohásszal és az Úr Igéjéből való táplálkozás : erőt, nyugalmat és bölcsességet adó lehetőségével. Ne sajnáld az erre fordított időt! Gazdagon fog ez kamatozni! Látszólag teher, mely azonban nem lehúz, hanem felfelé visz, akárcsak a madarat a szárnyának terhe ! Meglásd : lelked derűje olyan jótéko­nyan fog melegíteni egész napi munkádban, akár az áldott májusi eső után a napsugár. S hasonló áldás fogja koronázni is napi mun­kádat. Rendületlenül hiszem, hogy rövidesen boldogan fogod tapasz­talni magad is, hogy munkád összehasonlíthatatlanul eredményesebb lesz, ilyen lelki előkészület után. Pihentebb leszel, idegességed — mint a köd a melengető napsugár hatása alatt — felszívódik, el­enyészik. Türelmesebb leszel a rádbízott emberbimbókkal szemben. Fegyelmezésed : a szíved túláradó békességének, nyugalmának, sze-

Next

/
Thumbnails
Contents