Evangélikus Népiskola, 1939

1939 / 12. szám - M. J.: Protestáns tanító hivatásának magaslatán: az Úr Jézus által

407 egyszerre együtt oktasson 8 osztályt. Alsó és felső tagozatról beszél a tervezet (I.—IV. és V.—VIII. osztállyal) s az osztatlan iskolánál a téli, teljes létszámú oktatás idején váltakozó rendszerű oktatás tervét rajzolja meg. Ebben az elképzelésben a tanítóság a maga szakkép­zettségével s különösen lelkesedésével megtalálja az átmenetileg el­fogadható megoldást. Sok nehéz kérdést megvalósított már a magyar tanító lelkesedése, hazaszeretete és munkakészsége. Igaz, itt már fokozásról szó nem lehet. De az irányító körökkel közös megállapo­dás útján meg kell találni a kielégítő megoldást. Mindez azonban csak ideiglenes lehet. A nyolcosztályú népiskola jövője csak annak teljes, komoly elgondolásban történő megvalósitásával képzelhető el, amihez az állam a maga művelődési feladatainak megoldása érdekében kell, hogy mielőbb megadja a teljes anyagi alátámasztást. Akkor ez az iskolafejlesztő elgondolás nem marad félmegoldás, névleges alkotás, hanem jövője biztosításával áldás és siker jár nyomában. Legyen a búcsúzni készülő esztendő biztató ígérete a jövendőre: a nyolcosz­tályú népiskola üdvös, áldásos szolgálata. Somogyi B. Protestáns tanító hivatásának magaslatán: az Úr Jézus által* Ma, amikor minden agyban, minden szívben ott zakatol a nagy, a nehéz gond, hogy miképen lehetne szeretett hazánkat a viharzó szláv és germán tengerek közelsége miatti aggasztóan nehéz hely­zetéből, fel, a legszebb kilátásokkal kecsegtető magasságokhoz jut­tatni, nem lesz talán harmadrendű dolog az, amivel kedves Kartár­saim figyelmét én is igénybe venni akarom. Amíg az egyes államférfiak és hadvezérek a külpolitika fon­dorlataival és a harcterek terepviszonyainak ügyes kitanulásával igyekeznek felismerni azt az alkalmas pillanatot, melyben hazájuknak ideig-óráig javára lehetnek, addig nekünk, mint ennek a sokat szen­vedett, megtépett, mégis sokak által irigyelt nemzet napszámosainak, a népiélek őreinek, azon drága lehetőségek után kell ernyedetlen buzgalommal kutatnunk, amelyekkel jobb sorsra méltó nemzetünk helyzetén, lehetőleg örök időkre javítani kellene. Az én szent meggyőződésem szerint a legfontosabb, hazánk fennmaradását és boldog virulását a legjobban biztosító lehetőség, ha a szebb jövő reménységeit, neveltjeinket, Jézus lábaihoz vezetjük, ha az Ö segítségével lehetőleg minden magyarból vallásos, hívő embert nevelünk. Megpróbálom tőlem telhetőleg bizonyítani állításom megdönt- hetetlenségét: ' Nem kell túl bölcsnek lenni az embernek, hogy meglássa, hogy „egy nemzetnek minden vasúti hálózatánál, fatelepénél, aranykalászt­* A Protestáns Napok alkalmával Budapesten a pedagógiai délutánon tartott előadás.

Next

/
Thumbnails
Contents