Evangélikus Népiskola, 1939
1939 / 7. szám - Dr. Garai József: Egy evangéliumi nevelési rendszer
246 elméletét lefektette. Életéből, pályájából következik, hogy rendszerének alapja a vallásosság. Ma szokás beszélni különböző centrikus nevelési rendszerekről. Ezen az alapon bátran állíthatjuk, hogy rendszere christocentrikus. Isten mindenkinek »és minden történeti hatalomnak, a mindenségnek teremtője, fenntartója, aki minden tökélynek gondolt és valódi egysége, ki ezért egyes- egyedül mondható jónak: kiben egyedül nyugodhatik meg szívünk.«39 Eszményünk csak Isten lehet és minden törekvésünknek kell, hogy ő legyen a célja. Az isteni létezés nem puszta nyugalom, hanem törekvés és erő. »A keresztyén egy Isten és pedig a szeretet Istenének eszméjén alapuló monisztikus világnézet a világfejlődését vallási szempontból másnak, mint az isteni erő folytonos érvényesülésének, tehát Istent folytonosan, mindenkor és mindenütt kijelentőnek nem tekintheti.«40 Az isteni szellem »lényéből folyó kényszerű szükségszerűséggel törekszik megvalósulni a fejlődő universumban , annák végtelen fejlődése által.«41 Az idealisztikus Schnellernek .számot kellett vetni a reális valósággal és a kettő közötti különbségre rá kellett jönnie, akkor, amikor írja: »A mechanikai törvényeknek alávetett matéria világa mögött van egy másik világ, egy más valóság is, amely minden érzéki világnál is sokkal inkább való világ, az embernek, a moralitásnak világa.«42 Ebből az is következik, hogy »az értékek világa, az erkölcsi, vallási világrend, a moralitásnak világa »sokkal inkább való' világ«, létezése tehát nagyobb valóság — jelleggel rendelkezik, mint a természeti, történeti lété, a matéria világáé.«43 Az értékeket mindenek fölé helyezi Schneller. Az anyag, az anyagi világ lehet kiindulási pont fejlődésünkben, azonban céllá sohasem válhatik, mert Isten országának megvalósulása lehet csupán a cél. Krisztusért ha szenvedünk, a mennyek országában gazdag kárpótlásban lesz részünk és elnyerjük a boldogságot, az »Isten országában való tagságot.«44 Milyen kapcsolatban van egymással a kétféleképpen létező világ? A fejlődés mozzanata kapcsolja őket össze. »Ha ugyanis Schneller szerint »a fejlődő organizmusok sorozatán felszállunk, míg végre eljutunk a természeti és erkölcsi szervezetek« — eme két egyelőre még különállónak feltételezett világ — »végső egységére a világnak, a mindenségnek szerves egységében: úgy a mindenséget átható, minden egyest mint annak szervét tételező és fenntartó, minden egyest az egészben és ezzel az egészet az egységben is fejlesztő szellemet, Istennek mondhatjuk.« Ez az isteni szellem által meghatározott egysége a mindenségnek, az egész, »amelyet az isteni célgondolatok szerves egységének,, egész mindenségnek nemcsak teremtő, hanem a fejlődését irányító avagy Isten országának nevezhetünk.«45 Az isteni célgondolat az egész mindenségnek nemcsak teremtő, hanem fejlődését irányító és alakító elve is. »A reá való végtelen irányulásban lesz maga a természeti, történeti lét is az igaz valóságnak részesévé. A materiális valóságnak oka, de egyúttal célja is semmi egyéb, mint a célgondolat. Csak azért van, azért teremtetett, hogy Isten országa legyen.«46 Az egyes is ezáltal létezik, ezen célgondoiat ad neki létet. Az erkölcsi világ és a természet világa is »alapjában sóhaj
