Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 10. szám - Egyesületi élet – hivatalos rész
352 gyakorlati tanítások, az iskolai, egyháztársadalmi és nemzeti életünknek úgyszólván minden aktuális kérdése forgott szőnyegen és nyert alapos, magasszínvonalú viták keretében megbeszélést. Külön élménye volt az egyházkerületünk tanítóságának dr. Kapi Béla püspök úr Onagyméltósága által idén is megtartott lelkész tanítókörzeti konferenciája, melynek összefoglaló alaptémája ez volt: „Az Isten Műhelye“. A konferencia előadásainak nagy részét Ő nagyméltósága maga tartotta, ami a konferenciának külön értéket és magas színvonalt biztosított. De előadókként szerepeltek egyház- kerületünk tanítói közül is többen, akik ezen munkásságukkal 0 nagyméltósága bizalmából szintén tanúbizonyságát adták annak, hogy az evangélikus tanítóság minden tekintetben hivatása magaslatán áll és igyekszik az idők viszonyaihoz mérten önmagát képezve iskolai és gyülekezeti munkáját tökéletesebbíteni. Külön örömöt és áldást jelentett nekünk a lelkésztestvérekkel való együttlét. Mindig úgy éreztük még, hogy nekünk egymás mellett a helyünk. Ezt nem győzzük eléggé hangsúlyozni és azért szívós kitartással azon vagyunk, hogy a lelkészi és tanítói rendet édes testvérként egymáshoz kössük. Minden rend nevelje erre tagjait. Ha volna lelkipásztor, aki iskolaszéki elnöki mivoltában hatalmával visszaélve, a tanítót csak téglahordozójának, nem pedig tervező, építő munkatársának tekinti, azt a lelkészi kar maga terelje a helyes irányba. Es ha akadna közöttünk tanító, aki lelkipásztora elnéző szeretetével, atyai jóságával visszaélve kötelességmulasztást követ el, azt viszont mi magunk fogjuk lelkiismeretességre rászorítani. Most is csak a legnagyobb hála és elismerés hangján gondolhatunk vissza az így együttesen eltöltött néhány órára. Hisszük, hogy Onagyméltósága erre a jövőben is lehetőséget nyújt, mert evang. egyházunk jövője azon fordul meg, miként tud a lelkészi és tanítói kar egymást megértő szeretettel és támogató készséggel munkálkodni annak jövendőjéért. A jó Isten pedig adjon Önagyméltóságának továbbra is elegendő testi-lelki erőt, hogy ezt a célirányos munkásságát Istennek dicsőségére, egyházunk, nemzetünk javára még igen soká folytathassa. Az egyes egyházmegyékben egyébként a következő előadások, gyakorlati tanítások tartattak : Soproni Alsó : Fazekas Gyula : „Tanítás és tanulás.“ Soproni Felső: Gottschling Károly: „A tanítóképzés útja az akadémiáig.“ Vasi Közép: Szabó Lajos meszleni: „Előkészülés az iskolai munkára.“ Vörös Jenő hegyháthodászi: „A népiskolai tanítás anyaga a valláserkölcsi nevelés szolgálatában.“ Kemenesaljái: Vida Béla dukai: „A tanító a gyülekezet életében.“ Veszprémi: Ágoston József pápai: „A mese hatása a gyermekre.“ Gimesi István az elhunyt Bőke Ernőről, Ludván Endre pedig az elhunyt Szekér Józsefről mondott mélyhatású nekrológot. Somogyi: Dr. Balázsovits Gyula szepetneki: „Logika a népiskolai nevelésben.“ Németh István porrogi: „Az irgalmas szamaritánus“ gyakorlati tanítás.
