Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 6. szám - Tantó István: A rendszeres jellemképzés Istenhez vezető útja
212 a „Tükör irka“ mondatokkal, életet formáló, életet tükröző lényegmondatokkal. A leírt meglátásokon ét eredményül adhatja Isten azt az osztály-, iskolaszellemet, hogy tanító, tanítvány szinte versenyeznek a „témák“ összehordásában. Lelkiismereti ügyünkké válik, hogy naponként, másnaponként Isten útján járóan lássunk mindent és annak nyomát adjuk. Mivel ebben az irkában mindig Istenben őrölünk, vagy szomorko- dunk, ha elmulasztjuk a beírást, azt jelenti, hogy lelkűnkben sem igen tisztáztuk a kérdést, vagy legalább is nem biztosítottunk időt ahhoz, hogy elhelyezkedjék lelkűnkben. Minden jelenséget két csoportba tartozóan nézünk : Krisztus szerint vagy örülhetünk vele, s hálót érzünk érte, vagy szomorkodunk miatta, s kérést küldünk érte. Pl. Tóth Bözsi III. osztályos Esperes úréknál játszott Esperes úr unokájával. Piszkos lett a keze, s mielőtt ozsonnójához nyúlt, vizet kért, hogy kezet mosson. Köszönjük Istenünk, hogy adtál bele ennyi bátorságot. így írták az irkába, csak a legelejére a mondatoknak ez jött: Isten útja (öröm, hála). A zárjelben levő öröm és hála szót pirossal aláhúzták. A margóra ezt írták : Tóth Bözsi bátorsága. De ez el is maradhat. Tóth Bözsi persze első személyben írta. Ha a tanító alkotja meg, s akár a táblára is írja eleintén az ilyen mondatokat, egyáltalában nem baj. Elfogadható fogalmazási készségnél — gyakorlatból látom — III. osztálytól kezdve megy magától. Tóth Bözsi piros x-et is tesz ehhez, mert az ő örömet adó cselekedete volt. Amikor társaikon, másokon segítenek, a tény mellé arról írnak, hogy hála él bennük Isten iránt, hogy ezt a gondoskodást adta, engedte. K. Irma, mikor odahaza tanulásra biztatták, földhöz vágta a könyvet. Ezt így kezdik beírni : Isten útja (szomorúság, kérés). Kékkel aláhúzzák. Valamit kérnek K. I.-vel kapcsolatban. K. I. kék x el is ellátta. Isten útja kifejezés azért van ott mindig, hogy lássák : ez az Isten útján járás : imádkozva együtt örülni a jónak és imádkozni a hiba megváltozásáért. Sablontól ne féljünk, minden gyerek lelke mást ad. A szeretetben való egyformaság pedig boldog látása Isten törvényének. A tanítási egységeknek ilyen meglátásokkal nagy nevelői hátteret ad Isten, ezt mind rögzítsük bele a füzetbe. Pl. : a „Füstbe ment terv“ csak a mondatok szerint ment füstbe. A találkozás azért volt boldog, mert Petőfi az Édesanyjára gondolást nem engedte ki leikéből. Ennél a margóra az jön, hogy : verstárgyalás. Mindig arra ügyeljünk, hogy az akaratával rendelkező ember elhatározása, érzésvilága tükröződjék. A tantárgyak kapcsán kell szólnom arról a jellemetformáló érzésről, amit a gyönyörködtetve tanítás, s az ilyen tanításból való tanulás jelent. A józan eszű angol pedagógus és filozófus Spencer Herbert, az ész embere azt mondja: Pestalozzi hatalmának és sikerének legnagyobb részét nem szépen kifőzött nevelési tervének, hanem rokonszenvének köszönheti, mely gyorsan észrevétette vele, ha a gyermek valami nehézségbe ütközött, vagy valami hiányt szenvedett. Mit mutat ez ? Hogy Pestalozziban a legteljesebb készség volt meg a gyönyörködtetve és szeretettel való oktatás,
