Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 6. szám - Tállyai István: Sopron és a Nyári Egyetem
209 Egyéb díjat fizetni nem kellett. Családtagok külön beíratási díjat nem fizettek. Ideutazók vasúti kedvezményben részesültek. Olcsó ellátást és lakást az Idegenforgalmi Iroda biztosított. Ellátás napi 3 P-től 4'20 P, napi háromszori étkezéssel. Szállás : szállodákban napi 3—6 P ; magánlakásokban 2—3 P ; diákszállókban P 0‘50—1'50. Augusztus 1-én d. e. 10 órakor volt az ünnepélyes megnyitó, amelyen a rektor, majd a soproni fakultások dékánja beszélt a hallgatókhoz és a polgármester a város nevében üdvözölte a Nyári Egyetemet díszes közönség és a város előkelőségeinek jelenlétében. Délután dr. Sopronyi Thurner Mihály polgármester a városi mozgószínházban előadást tartott Sopronról és „Soproni Szimfónia“ címén a régi- és modern Sopront mutatta be vetített képekben. Este a város a Nyári Egyetem hallgatóinak tiszteletére kerti ünnepélyt rendezett az Erzsébet-kertben. A Nyári Egyetem elnöke dr. Czettler Jenő őnagyméltósága volt, míg igazgatója: dr. Romwaller Alfréd egyetemi tanár. A hallgatók száma : 500. Estélyek, összejövetelek, közeli és távoli kirándulások azt hiszem igazi élménnyé tudták varázsolni az itt tartózkodást. A rendkívül élvezetes előadások témái, magas színvonala kielégítették a legmagasabb szellemi igényeket, s oly szerencsésen voltak összeválogatva, hogy nagy szellemi tőke részesévé lett az, aki azokat hallgatta. Minden előadás előtt a hallgató kezébe kapta az előadás rövid gépírásos összefoglalását. A Nyári Egyetem előadásai a következők voltak : 1. Schuller Dezső dr. alpolgármester (Budapest): Városigazgatás és a technika. Rámutatott arra, hogy már az ókorban is voltak oly városigazgatási feladatok, amelyek csak technikai felkészültséggel voltak megoldhatók. Ebből kiindulva szólt a városrendezés, építésügy, közlekedés, csatornázás, köztisztaság, energiaszolgáltatás, tűzrendészet, légvédelem stb. problémáiról általánosságban és fővárosunk életével kapcsolatosan. 2. Értékes előadás volt dr. Mártonffy Károly professzor előadása a közigazgatás racionálizálásáról, majd 3. Rohringer Sándor műegy. nyilv. r. tanár előadása „Magyarország vízgazdálkodásáról“. Szólt a vizek kártétele elleni védelemről, a Temes és Béga rendezéséről, Széchenyiről és a Tiszavölgy vízrendezéséről, a belvízrendezésről, a Duna folyamon az árvízelleni védekezésről, a Dráva, Sió, Rába s a Balaton jelentőségéről. A Duna jelentősége növekedni fog, ha megépül a Rajna—Majna—Duna csatorna. A nagy víziútnak legfontosabb kikötője lesz a csepeli kikötő. Miután ennek jelentőségét méltatta, a Duna—Tisza csatorna két évszázados kérdéséről beszélt, majd a vízierők felhasználásáról és az Alföld öntözéséről s végre a halgazdaságról emlékezett meg. 4. Dr. Fellner Frigyes egy. tanár előadása az adótehermegoszlásról. 5. Vetített képekkel tartott előadást Vajda Ödön egyet, tanár „Újabb készülékek a kémiai iparban“ címen. 6. Simanek Emil egy. tanár „a korszerű közlekedés eszközeiről“ tartott érdekes előadási három szempontból: szerepük a gazdasági életben, a társadalom és a kultúra szolgálatában ; külön-külön a vasút, az autó, a hajó és a repülőgép fejlődését, végre a vasút és az autó versenyét. 7. Viola Rezső dr. a székesfővárosi útépítésekről
