Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 6. szám - Tállyai István: Sopron és a Nyári Egyetem
210 beszélt, 8. Vargha Ferenc dr. hajózási előadó a Dunamedence geopolitikájáról és a magyar hajózásról. A Dunamedence problémái, amelyeket az esztelen békeparancsok szültek, európai problémák. A geopolitikai törvények erősebbek a tudatlan és rosszakaratú győző szerkesztette papírrongyoknál. A kisantant fojtogató gyűrűjéből csak a nemzetközivé tett Dunán nyílik utunk a tengerig, ezt kell megtennünk kereskedelmi politikánk főtengelyének. Nagy perspektívát kapott hajózásunk a csepeli és a budapesti nemzeti és szabad kikötő felépítésével. Megvalósult Széchenyi álma, újra kimehetünk a Balkánra, ahol gazdasági feladataink fontosabbak, mint nyugaton. Budapestet a dunavölgyi államok áruforgalmi középpontjává kell kiépítenünk. Nagyon érdekes előadás volt 9. vitéz Bartha Andor alezredes előadása a mérges gázokról és az ellenük való védekezésről. Hasonlóképpen érdekfeszítően beszélt 10. dr. Kováts Ferenc egyet, tanár a magyar gazdaságtörténet korszakairól és 11. Róth Gyula egyet, tanár a szik- és homoktalajok erdőmíveléséről, Imre Sándor dr. egyet, tanár pedig 12. a magyar közműveltség hézagairól. Dr. Imre Sándor szólt először arról, mi az „műveltség“ és „közműveltség“, majd ennek értelméről a háború előtt és ma. Azután fejtegette a műveltség egyöntetűségének jelentőségét és hiányait nemzedékek, társadalmi rétegek, foglalkozások, lakóhelyek szerint. Végre rátért a nemzeti önismeretre, a köznevelés mulasztásaira és feladataira s az önnevelésre. 13. Értékes tanulmányok voltak dr. Pogány Béla egyet, tanár a bányakutatás szeizmikus módszereiről, 14. dr. Romwalter Alfréd a recski érc-, kén- és arzénproblémáról, 15. ugyancsak általa a bányalevegő oxigén gáztartalmának meghatározásáról tartott, 16. dr. Szádeczky- Kardoss Elemér a folyásirány meghatározásáról üledékes kőzetekben, 17. Finkey József egy. tanár a szénelőkészítés és brikettezés legújabb fejlődéséről, 18. Esztó Péter: „A tudományos üzemvezetés a bányászatban“ címen tartott előadások, amelyek mély betekintést adtak a hallgatóknak a mérnöki munkaterületbe. Kitűnő volt a 19. Csonka- magyarország új ásványkincseiről szóló előadás dr. Vitális István egy. tanártól, aki az újabb bányakutatásokról számolt be, amely terén ő maga is ismert és elsőrangú szaktekintély, továbbá 20. dr. Rom- walter professzor előadása a szenek kémiájáról. Mindenekelőtt is a szenek keletkezéséről beszélt. A szén nyersanyaga, lignin, viaszok, gyanták, melyek az oxigén közreműködése nélkül végbemenő hullafeloszlás során állékonyak. Vannak szenek tisztán ligninből, tisztán zsiradékokból és kevert, amilyen a legtöbb. A szenesedés fokát tekintve van : tőzeg, barnaszén, kőszén. Mindezekről behatóan beszél és keletkezésükről. A továbbiakban megemlíti, hogy a tőzegben és szénben van ásványi anyag is, amely elégéskor hamut szolgáltat. Miután ezt a jelenséget fejtegette, rátért a petrográfiai szénösszetevőkre s a szenek víztartalmára, végre pedig a lepárlásra. 21. Dr. Verő József az ötvözési technika újabb eredményeiről, 22. Voitsik Lipót a főváros és környékének vízellátásáról, 23. dr. Tárczy-Hornoch Antal egy. tanár új lejtaknamérő műszerről, 24. Szigeth Gábor a hazai szénnek a gázgyártásban való felhasználásáról. 25. Sébor János egy. tanár a vektorális kiegyenlítésről, 26. dr. vitéz Bokor Rezső az épületfa gombásodásáról, 27. Roth Gyula egy. tanár a vadászatról
