Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 3. szám - Heintz Fülöp: Az iskolai énekoktatás reviziója
94 mintha ezzel mi magunk is elősegítenénk azt, hogy a gyermek az imádságban külső formaságot lásson. Ne gondolja a gyermek azt, hogy az Istenhez változatosan kell imádkozni. Máskép kell hétfőn, vagy másképpen kedden szólanom hozzá. Az Isten ma és holnap és mindig ugyanaz. A gyermeknek nemcsak a teste, a lelke is fél a megkötöttségtől. De az bizonyos, hogy amint a tanítványok ajkáról hajdan Jézus felé szállt a könyörgés, úgy a mi tanítványaink leikéből is éreznünk kell a felénk sóvárgó vágyakozást: „Taníts meg bennünket imádkozni!“' (Folytatjuk.) Az iskolai énekoktatás revíziója. Irta : Heintz Fülöp, Szombathely. (Folytatás.) Az bizonyos, hogy külső-belső okok együttes, ráható ereje juttatta ide a magyar gyermeket, hogy lelkének legintimebb, legőszintébb rejtekeiben ilyen banális szövegek és melódiák húzódnak. A külső tényezők megváltoztatása pillanatnyilag nincs az iskola hatalmában : az elsekélyesedett közízlés — mely a kritikátlanul átvevő és belesodródó tömegeket bénultan ragadja mindig egy-egy fölkapott, divatos „dal-újdonság“ megtanulására — szinte hétről-hétre megtenni a maga „slágereit“, a gyerek pedig felszedi az utca énekét, mint éhes veréb az útszéli magot. Ezt a rontást: az utca énekének, a kocsmák és boros asztalok világának és a szemérmetlenül kibomló erotikának kártevő érzelmi hatását, az iskolai nevelés a maga körülhatárolt, véges lehetőségeiben, intézményesen kikapcsolni és közömbösíteni nem tudja, ahogyan általános erkölcsi és emberalakító vonatkozásokban sem sterilizálhatjuk a gyermeket a ráható etikai és morális veszélyektől. A benső okok megváltoztatása azonban, igenis, módunkban van. A benső bajok eredője pedig nem egyes, elaprózott jelentőségű hibákból adódik össze, hanem az egész iskolai énekoktatási rendszer eddigi, hibás módjaiban : anyagának helytelen kiválasztásában, módszereinek közömbös végrehajtásában, jelentőségének alóérlékelésében és emberformáló, nevelő hatásának figyelmen kívül hagyáséban van adva és helytelenül rögzítve. Ezeknek az együttes bajoknak első és legbővebb előfakadású forrása ott van, hogy a tantervi nagy hang- súlyozás, az ismételten kibocsátott miniszteri rendeletek és a legújabban közreadott körzeti felügyelői utasítás ellenére, iskoláink még mindig nem tértek át a „maradandó értékű magyar népdalok jól megválogatott, művészi becsű termékeinek“ kizárólagos oktatására! Mi lehet az oka ennek a tanítóság részéről megnyilvánuló ellenállásnak ? Mivel egy pillanatig sem lehet feltételezni a nemzeti élet jobb és szebb jövőjéért osztatlanul egységesen dolgozó és lelkesedő tanítóságról, hogy makacs elvi meggyőződésből akarná népi művelődésünknek ezt a tiszta magyar szellemét kifejlődésében meggátolni: az eddig mutatkozó nehéz megmozdulásnak okait részben a megszo- kottság kényelmi előnyeiben, részben pedig néhány hibás beidegző
