Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 3. szám - Szabó Dezső: Kicsinyek gyülekezete
91 Kicsinyek gyülekezete. Szabó Dezső csöngei tanító —- rövidített — előadása az Orsz. Ev. Tanítóegyesület legutóbbi közgyűlésén. A Kemenesaljái Ev. Egyházmegyei Tanítóegyesület közgyűlésén egy értekezés keretében foglalkoztam az iskolai gyülekezet gondolatával. Jelen alkalommal az a megtisztelő megbízatás ért, hogy szű- kebbkörű gyűlésünkön elhangzott gondolataimat hozzam ide országos gyűlésünk színe elé abból a célból, hogy azokat itt mérlegre téve, kartársak hozzászólásaikkal, a saját tapasztalatuknak, elgondolásaiknak, gyakorlati érzéküknek és lelkűk tartalmának hozzáadásával, e nemes és szép gondolatnak a gyakorlatban való keresztülvitelét és megvalósítását elősegítsék. Hogy az iskolai gyülekezet csakugyan „lélekben és munkában élővé váljék s gyermekeinket istenfélelemre, vallásos életre és a nagy gyülekezetben megvalósuló életteljességre nevelje.“ (D. Kapi.) Bizonyéra mindenki igyekezett módot és formát találni, hogy valami külső szervezetben is kifejezésre jusson az iskolai gyülekezetnek a megalakítása. Azonban ez a külső forma szerint való megalakítás még nem jelenti egyúttal az iskolai gyülekezeti munka megkezdését és működését, vagy annak az elintézését. A szervezet, a külső forma egymagában hasonlatos a szép mázzal bevont üres edényhez, vagy pohárhoz, amelyeket láthattunk már valamennyien különösen falu helyen szekrényekre téve, melyet csak a por lep, mert nem kerül és nem jut bele testet éltető eledel vagy ital. A forma egymagában hasonlatos ahhoz a géphez, melynek minden alkatrésze megvan, sőt vezetője is van, benzinnel, üzemanyaggal is rendelkezik, de nem nyitjuk ki a benzincsapot, a gépet nem indítjuk meg és a gép áll mozdulatlanul. Itt ebben is, mint minden megmozdulásban, nem a formát, hanem a lényeget keressük. A lényeg pedig az, hogy az iskola legyen egy olyan kis élő gyülekezet, ahol nem külsőleg, de lélek szerint tartoznak a tagok össze, akiket a Krisztushoz ragaszkodó nagy szeretet köt össze egymással. Sohasem a szó, a név a fontos, hanem a tartalom, amely benne van és a lélek, amely mögötte van. Az iskolai gyülekezet kis emberek élő gyülekezete, melynek megalakítása és működési célja részben az egyházi életre nevelést szolgálja. De nehogy ezt félreértsük és úgy magyarázzuk, hogy nekünk jó és szorgalmas gondnokokat, megbízható pénztárosokat, ügyes gyűjtőket kell nevelnünk a jövő egyház számára. Sőt nekünk nemcsak vallásos gyermekeket kell nevelnünk, ennél is többet kell tennünk. Hű követőket kell szereznünk a Krisztus számára. Evangélikus keresztyéneket kell nevelnünk, olyanokat, akik a Krisztus megváltottjai. Hívő keresztyéneket, amik csak a felülről jövő kegyelem útján lehetünk. Éppen azért nekünk már a gyermeket ki kell emelnünk a maga anyagias, testi életéből és rávezetnünk a szellemi, a lelki élet elérésére. Lelki ébresztést kell végeznünk, hogy a szellemi élet síkjára fel tudjon emelkedni. Az egyénileg felébredt lélek azután később azáltal, hogy kapcsolatban van közületekkel, kihat a családra, egy-
