Evangélikus Népiskola, 1937

1937 / 2. szám - Könyvismertetés

76

Tehetség és eugenika,

a tehetség biológiai, pszichológiai és szociológiai vizsgálata.

írta : Táüyay István. (Folytatás.)

Nagyon érdekes fejezet szól a tehetség és a faj közti összefüggésről. A bevezetés tisziázza a faj, állampolgárság, nép, nemzet, nemzetiség fogalmát, a fajok létrejöttének kérdését. Az összes emberek csak egyetlen faj s az u. n. emberfajok csak fajták. Szól aztán a fajok felosztásáról, a modern fajelméletről (Gobineau, Chamberlain tagadják az emberi egyenlőség elméletét s alsóbb és felsőbbrendű fajokról beszélnek. Ezt a felfogást Bluckle, Kirchow, Ranke, Luschan, Zollschau stb. tagadják.), továbbá a főbb európai fajok antropológiai jellemzéséről. Az európai fajok: északi, mediterrán, dinári, alpesi, balti, kaukázi faj. Külön tárgyalja a magyarság jellegét, amely már a honfoglaláskor sem volt egységes. A fajkédés felett ott lebeg a faj átalakító hatásának kérdése. Valamikor a fajok keletkeztek, tehát a faj nem változatlan örök adottság. A fajpszichologia módszereiről írt kitűnő fejezet, amely a tehetségek származásáról is szól, végeredménye, hogy a tehetséges fajok kereszteződési területei a tehetségekben a leggazdagabbak. A legtöbb kiválóság a fajilag vegyes területekről származik. Külön fejezet a főbb európai fajok lelki alkatáról szól s azután a könyv 11. részéhez jutunk, amelynek címe : A tehetség pszichológiája. A tehetségnek több értelműségét követi a lelki élet rétegeződése, azután a tehetségek elemzése, fajai és összefüggésük c. fejezet. Majd fejtegeti szerző az intelligencia mibenlétét, típusait, a tehetség emocionális tényezőit: hivatástudat, érdeklődés, becsvágy, akarat. Mind e kérdések bő irodalmi ismerettel s a legújabb kutatások alapján. Honnan jő létre a hivatástudat, ez gyakran a lélek megfejthetetlen, irracionális mozzanata. Nem magyarázható pusztán a tehetséggel. Sok esetben természetfeletti beavatkozásra kell gondolnunk. Lehetségesnek kell tartanunk a karizmának, a különös isteni kegyelemnek szerepét a rendkívüli elhivatottságú egyének életében.

E gazdag tartalmú munka a továbbiakban a tehetség fokozatait tárgyalja (fejlődés, a tehetség visszafejlődése, a legtermékenyebb kor, a pubertás hatása, az öreg kor). Érdekes a tehetség alsó fokozatairól szóló fejezet. Vannak pl. kitűnő rajzoló vagy muzikális gyenge- elméjűek. Behatóan tárgyalja a gyengeelméjűek közül az idióták, imbecillisek és debilisek lélektanát, majd az elbutulást. Tartalmasak a lángészről szóló szakaszok ; mibenlétéről, ismertető jeléről. A lángészt éles határral megkülönböztetni nem igen lehet. Sem az alkotások mennyisége, sem a sokoldalúság nem mindig jellemzője. Vannak ugyan ilyenek is : Aristoteles, Leonardo da Vinci, Leibaitz, Goethe, de Beethoven csak zenész, Rafael csak festő. Nagy jellemek Periklész, Morusz, Prohaszka, Apponyi, de már nem azok közé tartozik Bacon. Vannak nagyságok, akiknél ez alig vonható kétségbe, más ismét csak divatnagyság. Van, akit a koruk meg nem értett. Damo- csaknál ismét nem szükséges a történelmi távlat pl. Edjson, Mussolini. De a történeti nagyság sem mindig fémjelzett zseni. így hosszú ideig