Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 2. szám - Könyvismertetés
77 túlbecsülték pl. Kolumbuszt. A hírnév is korok szerint ingadozhat. A lángelme a tehetségtől csak fokozatijag különböző ; a legelső fok, amely kimagasló alkotásokra képes. Új fejezet a lángész és őrület. A lángelmék közt sokan voltak elmebetegek: Mayer, Széchenyi, Höldenlin, Nietzsche, mások különcök, pszichopátiás vonással rendelkezők : enyhébb maga Goethe is, majd Bismark, Kant stb. Sok az alkoholista is : Schubert, Beethoven, Ady. Ügylátszik a luetikus fertőzés is serkentőleg hat bizonyos tehetségekre: Lenau, Nietzsche, Schopenhauer, Ady. Mindennek dacára a lángelmének nem hozzá- tartozéka az elmebetegség, vannak lángelmék minden pszichopátiás vonás nélkül: Arisztotelész, Leibnitz, Verdi, Arany, Prohaszka. A lelkileg teljesen egészséges embert a kiegyensúlyozottság jellemzi. A forradalmi mozgalmak irányítói túlnyomórészt fanatikus rajongók, túrbulens elemek, leginkább pszichopaták. A lángész genezise a lángelmék átöröklési viszonyait, családi életét, utódjait, egyéni életét s ezt a kérdést tárgyalja : miért szerepel a zsenik közt kevés nő. A legtöbb női tehetség a matematika terén van. A tudományos munka sohasem okoz a nőnek oly élvezetet, mint a férfinek. A kedvezőtlen társadalmi helyzet mindenesetre nagy akadálya lehet a zseni megnyilatkozásának, mégis a női zseni hiányának magyarázatát inkább a tehetség emocionális oldalán kell keresnünk. A nő, mihelyt feleség és anya lesz, leginkább felhagy tudományos tevékenységével. Sokkal inkább függő lény, ki irányítást igényel. Mindez a női hormon- hatással is függ össze. A tehetséges nőt a természet inkább arra rendelte, hogy tehetsége az általa felnevelt fiaiban érvényesüljön. A nő ösztönző, megértő, sugalmazó szerepe azonban fontos szerepet játszhat a férfiak zseniális tevékenységénél. Kitűnő, szakasz a tudományos felfedezések pszichológiája. A zseniális mozzanat az igazság első megpillantása. A bölcselet intuíciónak mondja a lélek e különleges megnyilvánulását. E meglátások gyakran tévedéseknek bizonyulhatnak a kritika során. A 111. fejezet szól a tehetség megállapításáról. Történeti bevezetés után a tehetségvizsgálatokról, a tehetségtesztekről, majd a tesztrendszerről, a módszeres tehetségbecslésről. A továbbiakban a tehetségvizsgálatok értékét tárgyalja szerző, a jó teszt feltételeit, a tesztvizsgálatok előnyeit és hátrányait. Vele sok olyan meg sem ragadható, ami szintén a tehetséghez tartozik. így a spontán intelligencia, amely a feladatot is maga keresi magának, továbbá érzelmi, akarati, erkölcsi hajlamok ; érdeklődési irány, hivatástudat. A gyakorlati értékéről leszűri a szerző : a tehetség abszolút kritériumát a tehetségvizsgálatok nem adhatják, matematikai exaktság nem lehetséges. De sikerülhet nagyfokú valószínűséggel rendelkező diagnózist adnunk. Teljes tévedésmentesség nincs. A 111. része a könyvnek : a tehetség szociológiája. Ez is rendkívül érdekes és korunk aktuális problémáit tárgyalja. Érdekes, amit szerző a társadalmi aszcendizmusról ír. Lassanként csak a tehetségtelen vagy kellő szorgalom, ambíció nélküli egyének maradnak apáik társadalmi osztályában. Ezt a folyamatot sietteti az egyes politikai pártok által szított elégedetlenség. A felsőbb osztályokba nagyobb arányban jutnak tehetségesek. Viszont lefelé inkább a tehétségtelenek sülyednek. Tehát a tehetség, az értékesebb átöröklési anyag és a tekintélyesebb,
