Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 12. szám - Megjegyzések
430 osztály : evangélikus ; a napszámosok, zsellérek : inkább katolikusok. Ez a tény kifejlesztett evangélikus népünkben egy „evangélikus öntudatot“, amelynek azonban az evangélikussághoz semmi köze nincs. Ál-evangélikus öntudat. Elfojtása, ledorongolása veszedelmes volna, de nincs is rá szükség. Ellenben szükség van arra, hogy ez az ál-evangélikus öntudat átlényegüljön igazi evangélikus öntudattá, amelyben nem az „öntudatot“ adó holdaknak, mégcsak nem is az a történelmi ősök nagy és hervadhatatlan érdemeinek, a vallás- és alkotmány szabadságot védelmező szabadsághősöknek, az egyház igaz és tiszta evangéliumi tanításainak van öntudatot adó szerepe, hanem a lélek mélyéről fakadó erős, sziklaszilárd, megdönthetetlen hitnek, mely az evangéliumból táplálkozik. Ezt kellene megteremteni azzal, hogy a 8 osztályos népiskola által nyújtott magasabb fokon álló kultúra beálljon engedelmes eszköz gyanánt Isten országának építő munkájába. * * * Foglalkozni kell természetesen azzal a kérdéssel is, kell-e a magyar falunak a 8 osztályú népiskola, szívesen látja-e, örül-e neki, várja-e 1 Természetesen, ha oly módon beszélnek a nép előtt a 8 osztályú népiskoláról, hogy elveszik 13—15 éves gyermekét 9—10 hónapra tőle, megfosztják a várvavárt „segítségtől“, akkor ellenkezésre talál az új eszme a nép lelkében. (Most nem beszélek arról — hisz azt mindenki természetesnek tartja — hogy a VII—VIII. o. szorgalmi ideje falun semmiesetre sem lehet 9—10 hónap.) Ha ellenben az értéket csillogtatjuk meg a szülők előtt, természetesen, megváltozik a véleményük. Nem akarok itt további elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni, csak néhány számadattal és kézzelfogható ténnyel akarom bebizonyítani, hogy igen is kell a gazdálkodó népnek s a falu népének is a 8 osztályú népiskola. Pontos statisztika mutatja, hogy Győrött a lakosság 3'5°/o-a foglalkozik őstermeléssel. Ebben a °/o-ban benne vannak a földmívesek, konyha-, virág- és gyümölcskertészek is. Iskolánk VII—Vili. osztályának 52 tanulója van. Ebből (a helybeli tanulók közül) 7 gazdálkodónak a gyermeke, ami az osztály 13'4°/o-át jelenti. Tehát a lakosságának %-os arányszámát messze felülhaladó a százalékmutató szám. Egy másik tény. Mikor 1931 — 32-ben megnyitottuk az első VII. osztályt, két olyan tanuló is beiratkozott, akik két évvel előbb végezték el a VI. osztályt. Mindkettő gazdálkodó gyermeke volt. Az egyiket év vége felé ki akarták venni a szülők. A tanítóval való „beszélgetés“ után lemondtak eltökélt szándékuk keresztülviteléről. Eddig csak városi gazdálkodók gyermekeiről beszéltem. De hadd mondjam meg, hogy iskolánkba falusi gyermekek is járnak. A vidékről bejáró tanulók nagy százaléka VII—Vili. o.-ba jár. Jelenleg (pontos adatokat nyújtok, azért írom ki a községek nevét is) Bácsáról jár be 3 tanuló, Ottevényről 2, Nagyszentjánosról 1, Győr-Szabadhegyről, mely ugyan közigazgatásilag Győrhöz tartozik, de távolságban 4—5—6 km-t jelent iskolánktól, aszerint, hogy a hosszúra elnyúlt városrész melyik utcájában lakik az illető gyermek, 4 tanuló jár be. Ezen városrész teljesen falusi jellegű, a távolsága miatt is nyugodtan számíthatom az innen bejárókat a falusi tanulók-
