Evangélikus Népiskola, 1937

1937 / 12. szám - Megjegyzések

429

őt nagyon koldusnak, ki rongyos ruhában jött be a városi piacra. Nem evett habfehér kenyeret paprikásszalonnával, hanem az ismerős városi péktől vette, hogy majd árul a piacon — és kifizeti. Láttam falusi birtokos, régi nemes családnak a leányát Pestre menni — cselédnek. Minden változás mellett is megmaradt azonban a falu népének osztályöntudata. Nincs ez úgy kialakulva lelkében, mint a szervezett munkás szakszervezeti öntudata, de ehhez nem is kellenek politikai pártok ébresztgető, élesztgető akciói. Ez szervezés és szervezettség nélkül is megvan. Szerintem ennek a földbirtokos öntudatnak a kínálkozó valóságát nem szabad figyelmen kívül hagyni. (Csak faluról beszélek.) Tények igazolják ugyanis‘ hogy a városi nyolcosztályú népiskola nemcsak életképes, hanem a sok polgári- és egyéb középiskola mellett kimondottan életszükséglete a munkás és szegényebb kisiparos, sőt a kisszámban levő földmíves osztálynak is. Győrött 1931—32-ben nyílt meg két helyen egyszerre a VII. osztály, a következő évben a Vili. osztály. Első évben mindegyik iskola 25—28 tanulóval kezdett. Ma 5 iskolában működik a VII—VIII.

o. s mindegyikben 50-en felül van a VII—VIII. o.-osok létszáma.

De térjünk vissza a falu népéhez. A falusi embernek erős öntudatot a lába alatt szilárdan álló talaj adott és ad. Ezért volt szemében alacsonyabb osztály a zsellérség és ezek soraiból kikerült kisiparosság még akkor is, ha ez „mód“-ban esetleg föléje, elébe került. A kisiparosnak aztán öntudatot adott az esetleges jólét mellett a városban s a városi tanonciskolákban megszerzett „tudás" ; ugyancsak öntudatban fölébe emelte a falusi napszámosból lett gyári munkást a falu népének az az óriási tapasztalati tudás, melyet a sokrétű város nyújt a benne nyitott szemmel járónak. így lett a falu népéből „buta paraszt“ — nem a város intelligens eleme előtt, hanem az alsóbb zsellér-napszámos osztályból kikerült városi kisiparosság és gyári munkásság szemében. A falu népe értékben (igaz ugyan, hogy csak látszólag), semmit sem veszített ez alatt, de tény az, hogy bár a jobb beiskolázás révén több tudáshoz jutott, az előbb említett okok miatt s az utolsó évtized nyomasztó gazdasági válsága következtében, mégis van bizonyos kulturfölénye a belőle, nagyrészt alóla kikerült osztálynak.

A falu népének az emelkedés lehetőségét adná és fogja megadni a 8 osztályú népiskola. A több tudás lelki értékeken alapuló öntudatot ad neki s talán megfordíthatjuk majd a szomorúan szokásos szólamot is, mely a tudásról és a kenyérről ma oly közkeletű ily formán: a több tudás könnyebb és fehérebb kenyeret jelent majd számára.

Nem akarom egyetlen és első vagy legfontosabb szempontnak kijelenteni meglátásomat, de az az érzésem, hogy ez is egy a sok más emlegetett sürgető indokok között, amelyek halaszthatatlannak mondják az iskolafejlesztőpolitika akcióbalépését.

Itt hadd említsek meg egy olyan kérdést, mely evangélikus népünk jellegzetes helyzete miatt föltéden felszínre kívánkozik a probléma ilyirányú fejtegetésénél. Nem merem állítani, hogy országos jelenség, de a Dunántúlon általános jelenség, és közismert tény, hogy azokban a falvakban, ahol több felekezet van : a földbirtokos