Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 12. szám - Sátory Vilmos: Nevelhetőség
406 szer talán hanyag is, amíg a kérdéses dispositió irányában nem fejtheti ki működését. Nehéz vele beláttatni, hogy a történelmet is tanulni kell, mikor ő csak a mértan iránt érez szeretetek s nem érti, miért kell hegedülnie, mikor építeni, vagy faragni szeretne. Az intenzív dispositió természetesen felhasználandó, kifejlesztendő, mert hiszen ez az a bizonyos tehetség. Viszont óvatosnak kel! lenni a felismerése körül, hogy helytelen megállapításra ne jussunk ; ezt elkerülendő, több irányban kell próbát tennünk és alkalmat adnunk, hogy az esetleges rejtett dispositió napfényre kerüljön. De mit tegyen a nevelő, ha negativ irányú a dispositió ? Ha az általános nevelést károsan befolyásolja? Ha nem „tehetség“, hanem lélekalkati hiba ? — Ez a nevelést a legnehezebb feladat elé állítja. Óvatos, hozzáértő kézzel kell szülőnek és nevelőnek egyaránt összefognia, és majd szép szóval, majd szigorral és jósággal próbálkoznia ; leginkább azonban az értelemre való hatástól remélhető siker. Amíg az értelem fejletlen, ám tartson a szigor rendet, de ha már belátásra képes, akkor az észre kell apellálni, és az akaratot, mint legfőbb fegyvert, erősíteni a küzdelemre, hogy káros szenvedéllyé ne nőhessen a hajlam. Az erőszakkal elnyomott dispositió rossz következményekkel szokott járni. A gyermek kedvetlen lesz, zárkózott és mogorva viselkedést tanúsít, vagy akaratos s nem egyszer hazudozó gyeimek válik belőle. A hazugságnak ez a neme nagyon egyszerűen levezethető az elnyomott dispositióból: kedve, hajlama volna valamihez, azt nem űzheti, azért lelkileg éli ki a vágyait, keresi a magányt, majd a fantáziája annyira működik, hogy a lelki élményeket, kivetíti, s valóságokként adja elő, nem egyszer a végén maga is azoknak tartja az elképzelt dolgokat. Egészben véve tehát, ha az adottság pozitív irányú, akkor ez a legértékesebb, mert a legtehetségesebb gyermekké teszi a tulajdonosát ; viszont az ilyen gyermek nevelése korántsem olyan egyszerű, olyan könnyű, mint az előző típusé, mert akár hasznos, akár káros a dispositió : különleges feladatokat ró a nevelőre. Sokszor az ilyen gyermekre elhangzik a panasz : nehezen nevelhető. A nevelési korlátokat sokszor áthágja, nem engedelmeskedik, okoskodó, ellenkező természetű, a nevelő eljárásait bírálja, szóval nagyon sokszor mint ellenfél áll a nevelővel és a neveléssel szemben. Nagy kitartás, következetesség, sokszor szigor, sokszor jóság, és néha engedékenység kell a nevelő részéről, hogy a kóros negatiókat legyőzze, vagy közömbösítse. A harmadik típus az olyan gyermek, akinek lelkében a dis- positiók nem rendeződtek el egyirányban, mert nincs olyan intenzitású, mely a többieket legyőzné és egyenirányítaná. Az ilyen gyermek nem egyoldalú tehetség, semmiféle ágban nem emelkedik művészi, vagy „lángelmei“ magasságra. Ellenben sokféle adottsága, sokirányú dispositiója lévén, egészben véve élénkeszű. nyílt fejű, tehetséges gyermek. Könnyen tanul, ügyes, mozgékony, fürge, kereső, okoskodó, gondolkodó ; fantáziája jól működik, beszédes, jó előadó. Magyarázata : sokféle dispositió van a lelkében, így bármilyen irányban akar foglalkozni, talál dispositiót, mely előre viszi. Viszont mint
