Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 12. szám - Sátory Vilmos: Nevelhetőség
405 megtalálták-e lelkében azt a sötét mozgatóerőt, amely a bűn útjára sodorta, s megkísérelték-e küzdeni ellene? Természetesen ez csak egy componens, melyhez hozzájárul a másik : a milieu, az életkörülmények, a társaság, hogy az előbbivel együtt megszabják egy élet irányvonalát. És most tegyük fel ismét a régi kérdést: feltéve, hogy észrevettük a titkos öröklött hajtóerőt, vagy számolunk annak lehetőségével : segíthet-e a nevelés ? Küzdhet-e az öröklött dispositiók ellen ? Lehet-e reménye, hogy leküzdi őket ? Erre a pedagógia — ha nem remélhet is százszázalékos sikert — csak igennel felelhet, mert ha ennyi jogos önbizalma nem volna, megszűnnék a létjogosultsága. A dispositiókkal azonban számolnia kell, és valószínű, hogy az esetek nagyobb számában azok átütő erejűek lesznek, s hozzájárulnak az egyéniség, a jellem kialakulásához. Mindennemű lélektani megállapításnak csak úgy van a nevelés számára gyakorlati jelentősége, ha a nevelő számára útbaigazításokat tud adni. Próbáljuk az öröklött dispositiók szempontjából vizsgálni a gyermekeket, s akkor talán gyakorlati jelentőségű megállapításokra is jutunk. A dispositiók hatását mennyiségi és minőségi szempontok szerint vizsgálhatjuk, s működésük alapján többféle típust fogunk találni. Mennyiségi vizsgálat szerint megkülönböztethetünk típust szuny- nyadó, azaz nem aktiv dispositiókkal. Az idetartozó gyermekek szenvtelenek, könnyen befolyásolhatók, könnyen irányíthatók, nem okoskodnak, nem ellenkeznek, mindenbe, amit nevelőik mondanak, belenyugosznak, megteszik, elégedettek, szóval könnyen nevelhetők. Viszont saját kezdeményezésük minimális, önállótlanok, sokszor gyámoltalanok, bátortalanok és különösebben nem tehetségesek. Ézérí rendszerint lassan és nehezen tanulnak. Minthogy mindenféle befolyás számára receptívek, könnyen kerülhetnek rossz befolyás alá. Munkájukban leginkább a szorgalom viszi őket előbbre, felnőtt korban ezekből kerülnek ki a tucatemberek. Lehetnek jólelkűek, szorgalmasak, becsületesek, de befolyásolhatók, nem kemény jellemek, és vezetésre nem alkalmasak. A nevelő teendője velük szemben az önállóságra való nevelés, az önbizalom fokozása, és a kritikai érzék kifejlesztése, mely a különféle hatások elbírálására képesíti őket. Nevelésük nem jelent különösebb nehézséget, de folyton vezetni, irányítani és ellenőrizni kell őket, hogy rossz befolyás alá ne kerüljenek. Egy másik típus az egyirányúan disponált gyermek. Egy kimagasló, átütő erejű adottság működik benne, amely a dispositiók természete szerint érvényesülni törekszik. Itt már a minőségi szempont szerint is foglalkozni kell a meglevő dispositióval, mely ilyen szempontból nézve megszámlálhatatlanul sokféle lehet. Lehet művészi adottság, költői tehetség, számolási készség, lehet katona-hajlam, bolyongási vágy, lehet gép- és gépszerkesztő szeretet, lehet szónok- lási hajlam és még ki tudná, hányféle ? Általában tehát lehetnek a nevelés szempontjából hasznosak és károsak, aminek az elbírálása a szülők és nevelők feladata. De észre kell őket venni, és számolni kell velük. Az így disponált gyermek mindaddig közönyös, nem egy-
