Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 1. szám - Könyvismertetés
32 függésére. Kiterjeszkedik e fejezet újra az ikrek vizsgálatára. Az idevonatkozó vizsgálatok eredménye is az, minél közelebbi a rokonság, annál nagyobb a szellemi hasonlóság. E vizsgálatok ismertetése után rátér szerző e kérdésre : miként jöhet létre kiváló tehetség? Kiváló tehetségek csak ott jelentkezhetnek, ahol kiváló örökölt hajlamok is vannak. Az átöröklési tényezőket azonban még kevésbbé ismerjük. E fejezet tárgyalja egyúttal a rokonházasságok kérdését is. Az egészséges vérrokonok házassága s a tehetségeseké nem veszélyes, de veszélyes a betegségek átöröklése miatt. A tartós beltenyésztés azonban egy bizonyos átlag felé közelíti az utódokat. A keveredés szintén nem vezet szükségképpeni degenerálodásra. A tehetségesebb átöröklési anyag az utódok átlagában csökken, a kevésbbé tehetséges feljavul. Rendkívüli tehetségek gyakran a teljes ismeretlenségből bukkannak elő. E fejezetben fejtegeti szerző a szerzett lelki tulajdonságok átöröklésének kérdését. Azt mondja : Ha külső hatással nem lehet tökéletesíteni az átöröklési anyagot, ez annyit jelent, hogy emberek, néposztályok, emberfajok között el nem tüntethető különbség van. Ez megingatja a szélsőséges demokrácia tanát. S érdekes : a szovjet eltiltotta annak tanítását, hogy a szerzett tulajdonságok nem öröklődnek. A kérdés egyébként szerény nézetünk szerint még ma is probléma, úgy a testi, mint lelki szerzett tulajdonságok átöröklését illetőleg. Vannak tudósok, kik mellette, mások ellene kardoskodnak. A következőben Somogyi az akaratszabadság s átöröklés kérdését tárgyalja érdekesen és vonzón, hogy az első rész második fejezete azután a tehetség és testalkat kérdését fejtegesse. „Agyvelő és intelligencia“ c. alatt szerző behatóan tárgyalja az agyvelő súlyát kiváló tehetségű egyéneknél, továbbá a kultúra és agyvelősúly közti összefüggést, az agyvelő szerepét a szellemi nyilvánulásokban s az eredmény, amelyre jut, az, hogy átlagban az intelligencia és agyvelő közt találhatunk összefüggést, de egyes esetre ebből csak bizonyos valószínűséggel következtethetünk. Új fejezet tárgyalja a frenológiát; hogy mik az intelligens arckifejezés, intelligens megjelenés ismertető jegyei, e. téren csak intuitiv becslésre szorulunk. Sokszor lényegesen megváltozik az arckifejezés utáni vélerhényünk, mihelyt az illető megszólal. A tehetség és hormonhatás behatóan tárgyalja a hormonok szerepét és hatását a szellemi tevékenységre (pajzsmirigy, ivarmirigyek, mellékvesék). Szerző a „Metafizikai megalapozás“ c. fejezetben ad feleletet e kérdésre: minő mélyebb kapcsolatot kell felvenni a test és lélek összefüggésének mélyebb magyarázatára? Leghelyesebbnek találja a szubsztanciális egység tanát, amelyet már Arisztotelész és Aquinói Szt, Tamás is vall s amelynek a modern biológiai vizsgálatok is leginkább megfelelnek, amely szerint az ember nem csupán test vagy csupán lélek, sem test és lélek, de meglelkesített test, illetve megtestesített lélek. A továbbiakban a szerző kifejti ezen jelentőséget a tehetség és örökléssel összefüggésben. Minden átöröklés — a testté is — csak az anyagtól különböző princípium alapján gondolható el. Mint az egész könyv, úgy különösen e fejezet nagy biológiai tudással van megírva (szerző a Polgáriiskolai Tanárképző Főiskola filozófia professzora jelenleg; természettani és matematikai stúdiuma mellett rendszeres teológiai és
