Evangélikus Népiskola, 1937

1937 / 1. szám - Könyvismertetés

33

orvostudományi tanulmányokat is folytatott). Szerző szerint a szellemi leiken, mint az egész emberi szervezet életelvén kívül, a sejtek életműködését megalapozó citodinamikus lelkek is szerepelnek az emberi testben. A testalkat és konstatició a testalkat típusokra vonatkozó kutatásokról szól s ezeknek a jellemmel való Összefüggéséről. Különösen Kretschmer karakterológiai kutatásai fontosak. Van asztémias (sovány, nyúlánk) típus, atléta és a kövéredésre hajló piknikus típus. A lelki típusok közt kétféle általános kedélytipus található : schizoid típus, amely befelé élő, tehát kifelé nem igen mutatják, mit éreznek, terveznek; persze itt is lehet többféle altípus; azután a cikloid típus, mely nyíltabb, természetesebb s kevésbbé komplikált jellem. A schi- zothymek közt van előkelő, finom érzésű, a világtól elzárkózó, valamint száraz és hallgatag, ciklothimek közt víg, fecsegő, nyugodt humorista, csendes kedélyember, tetterős, praktikus síb. E típusok természetesen nem jelentkeznek tisztán. Bizonyos tehetségek is ezen alaptermészettel jelentkeznek s erről szól egy új fejezet. Aszténias- schyzotim tehetségek. (Kant, Locke, Newton, Kopernikusz, Leibnitz, Faraday, Bolyai, Schiller, Körner, Hörderlin, Petőfi, Madách stb.) A melegszívű piknikus Schubert zenéje — mondja a szerző — egészen más világot jellemez, mint az atléta testalkatú tragikus Wagner, vagy a finom, zárkózott, aszténiás Liszt alkotásai. Az aszténiás schy- zothym államférfiak, hadvezérek jellemvonása, szívósság, hidegség, fanatizmus, hiányzik náluk a konkrét helyzet megértése. A tiszta idealista államférfi is ide tartozik, pl. Apponyi. A fanatikus utópisták is, mint Hitler, vagy a hideg, számító Metternich. A vallási vezérek közt Kálvin, Savonarola. A piknikus ciklothym egyéniségek közé tartozik pl. Don Bosco János a szaléziánusok rendtársulatának megalapítója, majd a legtöbb természettudós, az írók közt pl. Mikszáth, Goethe vegyes típus volt. (Folytatjuk.)

Előadások a magyar tanítók szabadegyetemén.

Magyar Tanítók Könyvtára 1. Szerkeszti: Péterhidi József.

Könyvalakban jelent meg a magyar tanítók szabadegyetemén az ^ 1936 január—április havában elhangzott előadások szövege. A Sugár Béla főtitkár előszavával tetszetős külsőben megjelent mű vezetőhelyen Tasnáai Nagy András államtitkár megnyitóját hozza- amelyben az illusztris vendég a megnyitás alkalmával lelkes szavak, ban tett bizonyságot amellett, hogy a tanítók szabadegyeteme azok közé az újabb munkatervek közé tartozik, amelyek meg is valósíí- tatnak. Ha áttekintjük a gazdag tartalmú művet, a szellemi élet világának igen tágas mezejéről nyerünk értékes szemléletet. Bölcselet, neveléstudomány, népművelés, iskolafelügyelet és szervezet, közgazdaság, irodalom, történet, időszerű kérdések keretében magasszínvonalú előadások sorakoznak fel e tudományágak illusztris művelőinek alkotó munkájaképpen. Báró Brandenstein Béla dr., ilyefaivi Tankó Béla dr., Imre Sándor dr., Madai Gyula dr., Marcell Mihály dr., Ősz Béla dr., Padányi Frank Antal dr., Szondy György dr., Varga Sándor dr., Váradi József, Bessenyei Lajos, Czettler Jenő