Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 1. szám - Könyvismertetés
31 emberiségben az ösztönszerű megkülönböztetés egyének, fajok, társadalmi osztályok között. A probléma, amelyre a könyv feleletet keres, az: vájjon indokolnak-e a mélyreható egyéni különbségek lényeges különbséget a jogok és kötelességek terén is ? Egyéni tehetségek, hajlamok, diszpozíciók valóban a természettől adott, kikü- szöböíhetetlen különbségek-e, avagy csupán az egyéni akarat, a társadalmi helyzet, környezethatás tesz alapvető különbséget ember és ember között ? Filozófiai vizsgálódások mellett biológiai kérdések fejtegetése is szükséges e kérdés tárgyalásánál. A kérdés tehát a tehetség fogalma körül forog és az Első rész a tehetség biológiáját tárgyalja ; történeti áttekintés után így elsősorban a modern átörökléstant, különösen a szerzett tulajdonságok öröklődésének, illetve az átörök- lési anyagot módosító környezethatásnak kérdését. Ma a számottevő biológusok elismerik, hogy valamely csíraromboló hatással képesek vagyunk az átöröklési anyagot degenerálni, de megjavítani vagy a genotípust tökéletesíteni ezidőszerint semmiféle külső hatással nem tudjuk.1 A továbbiakban a lelki átöröklést tárgyalja a szerző és a vizsgálódás módszereit. Az állatok lelki hajlamai is öröklődnek s szerző itt érdekes kísérleteket említ az állati tanulékonyság öröklésére vonatkozólag. Nemcsak e vizsgálatok, de egyéb módszerek is fel- használhatók a lelki átöröklés tanulmányozásánál, így a családkutatás ; érdekesek az ikreken végzett kutatások. Ikrek, amelyek két egyszerre megtermékenyített petékből származnak, rendszerint nem különb hasonló tulajdonságúak, mint két testvér. Vannak egyazon petékből létrejött ikrek. Ezeknél a megtermékenyített pete a fejlődés kezdetén kettévált. Ily ikrek mindig egyneműek, rendszerint ugyanolyan betegségen mennek át, időben közel egymáshoz halnak meg s egymáshoz teljesen hasonlók. A lelki álöröklésnél egyébként hasonló törvényszerűségek mutatkoznak, mint a testieknél. A tanulmányozásra pedig legalkalmasabbak a lelki degeneráltak és a rendkívüli tehetségek, a lángelmék. E kettő átörökléséről szól a könyv következő két érdekfeszítő fejezete sok érdekes példa felemlítésével. így a lángész öröklésénél kitér szerző a Bach-családra, a Darwin-csa- ládra, Pauler, Goethe, Tizian, II. Fülöp, Krupp, Siemens, a Scipiok stb. családfájára ; továbbá sok tehetséges családra kiterjesztett vizsgálatok eredményére statisztikai táblázatokkal kapcsolatban. A kiváló egyéneknek általában sokkal több kiváló rokonuk van. A továbbiakban beszámol szerző a közepes tehetségek átöröklésének vizsgálatairól. Ezeknek nyilvánulása nem feltűnő s a vizsgálatuk nehezebb. Bár az iskolai bizonyítvány a tehetségnek nem hű tükre, a jobb bizonyítványok csoportja mégis átlag jobb tehetségű. De csak átlag, mert gyakran a jó bizonyítványnál kötelességérzet és szorgalom vagy akarat helyettesítheti a tehetséget, míg a tehetség s éles ész ezt gyakran nélkülözi és rossz bizonyítványt kap. A tanulók zöme végig nagyjában egyforma bizonyítványt szerez. így a vizsgálatokat, amelyek tehát tökéletesek nem lehetnek, a bizonyítványokra szokás alapítani, továbbá ezzel kapcsolatban a tanulók szüleire, azok bizonyítványára, foglalkozására és társadalmi helyzetére s mindezek össze1 Csupán kiválasztás útján, az elődök összeválogatása által történhet a faj javítása. S a modern eugenika valóban ettől várja a íaj tökéletesítését.
