Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 5. szám - Kántori rovat
203 Kettős célt tűz ki, anyagit és alakit. (Itt az anyagi cél a tananyagban értendő.) I. A kántorképzés történjen szélesebb keretek közt. Többet és jobban kell tanítani. II. Csakis elsőrendű orgonáso- kat neveljünk. Ennek érdekében magasabb tudású egyének kiműveléséről is gondoskodnia kell az egyháznak, akik az egyházi zene irányítását végzik s akikhez a kántorok alkalmazkodnak. (Szerencsére ilyenekkel máris rendelkezünk, nekik köszönhetjük mindazt, ami az egyh. zene terén eddig is történt. Soraikból kellene az egyh. zene felügyeletét megszervezni.) A képezdei zenetanulástól a következőket várja előadó. Zenei előképzés nélkül képzőbe ne mehessen senki. Már az első évfolyamban két csoportba osztassanak a növendékek s a kántori képesítést csak kitűnő zenészek kaphassák meg; a többiek csak annyit tanuljanak, hogy az elemi iskolai énektanítást el tudják látni. A jelenlegi énektanítás kb. kielégítő, de a hangszertanulás zsúfolt, amennyiben 10 —15-ös csoportok tanulnak 1 — 1 órán, tehát növendékenként csak pár perc jut a játékra. Ezen a téren javulásnak kell beállnia. Jobb és több hangszert sürget. Megfelelő orgonaiskola megírását is szükségesnek tartja. Tehetségesebb növendékektől megkívánja, hogy ne csak az iskolai penzumot végezzék el, de külön is foglalkozzanak zenével. A kántori vizsgálatnál új, szigorúbb szabályzat bevezetését sürgeti. A már működő kántorok továbbképzését szünidei kurzusok megtartásával segíthetjük elő. De az ezeken való részvételt kötelezővé kell tennie az egyháznak. A kántor ne legyen maradi ember, hanem a reformok iránt mutasson érdeklődést. Szükséges, hogy az énekkari irodalmat is ismerje. A nagyobb egyházak szervezzenek önálló kántori állásokat; betöltőik kizárólag hivatásuknak élve, az egyházi zenének fáklyavivői lesznek. Az egyetemes egyház pedig ösztöndíjakkal segítse a magasabb kántorképzésre alkalmas kántorokat Ne csak bíráljunk, de cselekedjünk is, akkor majd évek múltán közelebb jutunk egyházi zenénk eszményi színvonalához. Isoz Kálmán, a Zeneakadémia titkára a középfokú és felsőfokú egyházzenei képzésről ad elő. A felsőfokú protestáns zene fakultásán 10 év óta nem volt jelentkező. Szomorú jelenség, aminek okát főleg abban látja, hogy alig van néhány önálló kántori állás az országban s ezekre is ügyesebb kántorokat hívnak meg, ahelyett, hogy zeneakadémiai képesítéshez kötnék annak ellátását. Hogy ez a fakultás el ne sorvadjon, azt ajánlja, hogy választassák két részre; az egyik csak két éves tanfolyam legyen, melyre ki'űnő kántori oklevéllel rendelkező zenészek jelentkezzenek s két év után tanulmányaikról oklevelet kapnának. Ezt a tanulmányt anyagilag inkább bírnák a hallgatók, mint a 4 éves képzést. A konferenciának legutolsó előadása volt Árok'náty Béla ref. hitoktatási szakfelügyelőé az egyházi zenei szolgálat megszervezéséről. Ezt követte a konferencia tanulságainak levonása. Az egyes előadásokhoz széleskörű hozzászólások hangzottak el, ami a kérdések teljes megvilágítását eredményezte. * * *
