Evangélikus Népiskola, 1937

1937 / 5. szám - Kántori rovat

204 Ha minden javaslat és határozat, ami ezen a konferencián elhangzott, valósággá lesz, egyházi zenénk hamar kiemelkedik el­maradottságából. Ez persze sok mindentől függ. Kántoraink gyarló­sága, az egyházak szegénysége, a használhatatlan orgonák, a nép konzervativizmusa kerékkötői a reformnak. Ezek ellen minden evan­gélikus zenésznek küzdenie kell. Ha tehát a reformnak csak egy része valósul is meg, nagyot lendülhet egyházi zenénk. A konferencia résztvevői szent lelkesedéstől áthatva távoztak otthonukba. A távol­maradottakat e helyről kérem, tegyék magukévá a konferencia cél­kitűzéseit s ne kerékkötői, hanem fejlesztői legyenek az egyházi zenének, hogy az hivatásét betöltve, Isten dicséretének szolgálatá­ban álljon. (Vége.) * Hangjegymellékletünk. 1. Gumpelzhaimer Adám (1559—1625): „Békében és bátran megyek“. Alig közepes nehézségű, háromszólamú kórus. A közölt alakban (d-dór) vegyeskar, azonban bizonyos áthelyezéssel egynemű kar (férfikar vagy nőikar, gyermekkar azonban nem) énekelheti. Férfikar számára transzponáljuk az egészet egy ötöddel mélyebbre, nőikar számára pedig egy negyeddel magasabbra (mindkét esetben g-dórba). Tempója mérsékelten lassú legyen. Dinamikája csak az első sorban érje el a forte-t; egyébként halkabb, sőt a két félszakasz végső soraiban („ő van vélem" és „nem más, mint édes álom“) egészen halk legyen. Szövege temetésre alkalmas; szerzője Luther; a magyar fordítás Tranoscius-Vietórisz 920., 1. v. alapján. 2. Gumpelzhaimer A.: „Oh. Uram, szánj meg engem !“ A fenti­hez hasonló nehézségű, háromszólamú karének. A közölt vegyes­kari letétet (e-eól) szintén énekelheti egynemű kar, mégpedig nőikar egy kis harmaddal magasabban, férfikar nagy hatoddal mélyebben (mindkét esetben g-eól). Tempója az előbbinél élénkebb, dinamikája pedig természetes legyen (emelkedő dallamnál crescendo, leszállónál decrescendo). Szövege Istenben való bízásunkat szólaltatja meg, tehát a legkülönfélébb alkalmakkor énekelhető (kivévén mégis az örven­dező jellegű ünnepeket). A továbbiakban Elefánty Sándor cikkének harmadik közlemé­nyéhez tartozó kottamellékleteket közlünk. Április havi kottamellékletünk 3. oldalán a második szólam vonalrendszerének az elejére nem basszus-, hanem violinkulcs való. A 2. és 3. karének közrebocsátója : Kapi-Králik Jenő annak a köz­lését kérte, hogy e karénekek magyar szövege a budapesti evang. leányliceum énekkarának házi használatára készült; lehetséges, hogy idővel a szövegnek a megfelelőbb alkalmazása is sikerülni fog. Eddig megjelent kottamellékleteink — amennyiben még raktáron vannak — négyoldalas ívenként 10 fillérjével megrendelhetők a kiadónál: Kiszely János igazgató, Cegléd (befizetések az „Országos Evangélikus Tanítóegyesület pénztára, Cegléd" című 42.523. számú csekkszámlára). G. Nyomatott Simon és Garab könyvnyomdájában, Cegléden.

Next

/
Thumbnails
Contents