Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 4. szám - Kántori rovat
163 A deáktéri templomban tartott zenés áhítat után a konferencia a deáktéri iskola dísztermében vette kezdetét. Tasnádi Nagy András államtitkár, a Pr. I. T. társelnöke megnyitójában körvonalazta a konferencia célkitűzéseit. Három pontban foglalta össze a teendőket. 1. Milyen mértékben kell a zenét bekapcsolni a) az istentiszteleti szolgálatba, b) az egyéb egyházi funkciókba? 2. Milyen színvonalon áll ma az egyházi zene? 3. Ha nagyobb helyet kell adni a zenének, mik legyenek a keretei és mi a tennivaló ? Egyben meg is adta a feltett kérdésekre a feleletet. A meglévő zenét javítani, a művészit is bevonni az egyház életébe. A megnyitó után Ravasz László püspök vette át a szót. Örömének adott kifejezést a 4 protestáns budapesti iskola összefogása felett, mint aminek a Zenéakadémiában megtartott hangversenyen szem- és fültanúi lehettek a konferencia résztvevői. Észrevehető az a klasszicizáló folyamat, amely a magyar protestáns egyházi alkotások terén az irodalmi értékű művekben megnyilvánul. „Ismét irodalommá lesznek az egyházi alkotások.“ A kántorok zenei képzettségét emelni kell. Legyen mindenik egy falusi Bach J. Sebestyén. Ezen általános áttekintés után D. Kapi Béla püspök „Az egyházi zene szolgálata és missziója“ című előadáséban csodálatos mélységeket tárt a hallgatóság elé. A vallásos zene lényegéről, a zenei kultuszról és a kultusz jelentőségéről szólt. Néhány mondatát jegyeztük fel : A zene elválaszthatatlan a vallásos érzéstől. Vallásos zenét csak hívő egyén írhat. Isten az ige által szól hozzánk, mi pedig ima és zsoltár által fordulunk hozzá. A zene. az igét szolgálja, tehát nem öncél, hanem eszköz az isten- tiszteleti szolgálatban. Amig a róm, kát. egyházban a zene papi karakterű, a reformáció egyházában a gyülekezetét kapcsolja be a liturgiába. Nemcsak a vallásos áhítat, hanem a hitvallás kifejezője lesz. A vallásos kultuszról szólva a következő megállapításokra jut Kapi Béla püspök : A vallásos hit a kultuszban nyilvánul meg. Erre szükség van, elfojtani nem lehet. A kultusznélküli istentisztelet is kultusz, de forma nélkül való. A mi kultuszunk Isten igazságairól való bizonyságtevés. A kultusznak a zenével kapcsolatos követelményei : 1. Az egyházi zene a kultusz egészében gyökerezzék, abba organikusan épüljön bele. 2. Gyökerezzék az egyház történetében és hagyományaiban. 3. Végezzen teljes szolgálatot a kultuszban. Hármas eszközzel szolgálja a zene a vallásos kultuszt: a közénekkel, karénekkel és orgonajátékkal. A közénekkel szemben a kultusznak az a követelése, hogy legyen egyházi ének és Istenhez való viszonyunkat fejezze ki. Előadónak ebből a mondatából mintha kicsendülne az a megismerés, hogy bizony egyházi énekeink közt több olyan is van, ami a fenti követelménynek nem felel meg. A karénektől azt várja a kultusz, hogy organikusan épüljön be abba. Művészi igénye is van, mely a hagyományos formák és szerkesztési módok stílusát kell, hogy tükrözze. Az orgona legyen méltó az Isten tiszteletére. Önálló feladata is van. Találjon kapcsolatot a vallásos lélek belső vágyaival és elrejtett szükségleteivel. Összefoglalásképpen rámutatott az egyházi zene nevelői feladatára, mely az Isten és ember közötti kapcsolatban nyilvánul meg. A zene hitet sugároz és végül egyházi szolgákat nevel az egyház számára. Ezt az előadást minden kántornak hallania kellett volna, hogy ráeszméljen arra a magasztos feladatra, aminek a szolgálatába szegődött.
