Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 3. szám - A Néptanítók Lapja 70 éves
87 válaszútjain hazaszeretetük, tudásuk és hivatottságuk erejével felröppenő fénycsóva világával fénylettek, melegítettek és a messze jövendőbe világítottak. Ott áll a fényes nevek között Eötvös József báró neve is. Azok között az államférfiak között találjuk őt, akik átélték a szabadságküzdelem hőskorát, s aki egyedül volt tagja az első felelős magyar minisztériumnak s egyúttal a kiegyezés kormányának is. Ha a kötelező népoktatás nagy vívmányán kívül mást nem is alkotott volna, akkor is ragyogó betűkkel írta volna nevét nemzetünk művelődéstörténetének lapjára. De az átfogó, európai műveltségű államférfiú érdeklődési körét nem elégítette ki a nagyvonalú törvény megalkotása. Ennél tovább haladt. Meglátta az élet parancsát is ! Gondja volt rá, hogy az új kor népoktatásügyi eszméinek kiforrását minden módon, minden eszközzel elősegítse. Akkor nőtt gyenge palántából hatalmas törzzsé a sajtó nagy- jelentőségű ága : az újság, a lapszerkesztés. Eötvös megalapította a Néptanítók Lapját, hogy a hazai tanítóságnak legyen egy olyan sajtószerve, amely egyrészről a pedagógia legújabb tudományos állásáról tájékoztassa, másrészt közhasznú ismeretek közlésével szórakoztassa és a szükséges hivatalos közleményekkel megismertesse. Az 1868 február 6-án Környei János szerkesztésében megjelent lap első számának első cikkét Eötvös írta „A néptanítókhoz“ címen. Azóta eltelt 70 esztendő! A békés, csendes fejlődés évtizedei után a századforduló új, rohamos, lázas alkotótevékenysége fényes lángolásra lobbant 1 Az új idők korszerű követelményein nemzetünk sorsfordulásával együtt viharzottak át a pedagógiai eszmék is. Változó szerkesztői gárda vitte a lap zászlaját is tovább ! Mayer, Gyertyánffy, Ujváry, Göőz, Benedek Elek, Berecz, Drózdy nevei mellett ott van az állandó munkatársak közt a mi nagy Péterffynk is. A lap emelkedése szorosan összefügg annak az eszmének hűséges, de egyúttal korszerű szolgálatával, amely a lap alapításakor Eötvös szeme és lelke előtt lebegett! A 70-ik évébe érkezett s a tanítói hivatás betöltésének tökéle- tesbítésén oly nagy eredményekkel munkálkodó, mindig nagytekintélyű lapot, kiváló szerkesztőjével és munkatársi karával együtt, az Evangélikus Népiskola is szeretettel s nagyrabecsüléssel köszönti. Kívánjuk, hogy nagyjelentőségű irányító szerepét, hatalmas felvilágosító, útegyengető tevékenységével a jövőben is azzal a nagy lelkesedéssel és kimagasló szakirányú tudományossággal töltse be, mint eddig. Oktassa, nevelje és erősítse a magyar tanítóságot nemzetépítő hivatásában és vezesse nemes ideálok megvalósítására. Maradjon mindig értéktöbblet a hivatalos közleményeken felül kiárasztott gazdag eszmekörben : magasszínvonalú értekezéseiben. Egyesítse magában a legkimerítőbb tudományos megállapítások mellett a gyakorlat, az élet sokszor lefokozó megnyilvánulásainak feltárását, hogy mindebből felbukkanjon az a járható út, amely ha rögös, ha sokszor nehéz is, de mindig felfelé, a haladás végcélja felé vezet. Ez a legszebb program, a legbiztosabb célkitűzés, s így éri el e lap azt az általános megbecsülést és ragaszkodást, amely minden magyar tanító
