Evangélikus Népiskola, 1936

1936 / 1. szám - Kuszák István: A nyolcosztályú népiskola gyakorlati működéséről

7

1. a tanulókat képessé tenni arra, hogy a nemzeti közösségben valamely pályát, hivatást betölthessenek ;

2. megvetni lelkűkben annak az erkölcsi felfogásnak az alapját, mely szerint jövendő hivatásukat ne csupán létfenntartási eszköznek tekintsék, hanem mint nemzeti állam jó polgárai, mig a saját szerencséjüket kovácsolják, a nemzeti közösség érdekeit is munkálják ;

és 3. feladata az iskolának a növendékekben kifejleszteni a vágyat és hajlamot, hogy népünk és korunk legnemesebb szellemeihez hasonló személyiséggé fejlődni egész élethivatásukon át törekedjenek.

Ezeknek a feladatoknak minél tökéletesebb módon való keresztülvitele lebegett szemeink előtt, amikor iskolánk VII.—Vili. osztályának tantervét megalkottuk. Figyelemmel voltunk arra, hogy a tananyagban az érdekesség elve érvényre jusson és az a gyermek fejlődési fokának megfelelően, módot s alkalmat adjon a gondolkodás kifejlesztésére és főképp, hogy mennyiségileg is alkalmazkodjék a 13—14 éves gyermek befogadó képességéhez. Mert nagy igazság az — m. t. K. — hogy „többet ér egy értelmes fej, mint egy teletömött fej“ és hogy „lelkünk nem megtölteni való edény, hanem tűzhely, melyen lángot gyújtunk“. Eötvös József mondotta korára vonatkoztatva ezeket a szárnyaló szavakat: „Előbb az a panasz emeltetett a létező nevelési rendszer ellen, hogy a gyermekek nem tanulnak eleget, jelenleg éppen az ellenkezőt mondhatjuk s gyermekeink többet tanulnak, mint amennyit felfogni bírnak. Az eredmény ugyanaz marad. S az, ki 20 mázsa aranyat ád valakinek, de azon feltétel alatt, hogy azt maga vigye el vállain, valóban nem érdemel több köszönetét, mintha neki semmit nem adott volna.“ Nem tudom, egy véleményen van-e a m. t. K. velem, de én azt állítom, hogy a mai elemi iskolákban is többet tanulnak gyermekeink, mint ameny- nyit felfogni bírnak.

A VII.—Vili. osztály tantervének megalkotásánál csak azt az anyagot tartottuk értékesnek, melynek feldolgozása kapcsán a növendékeknek olyan tájékozottságot nyújthatunk az általános és nemzeti műveltség alapelemeiből, mellyel azok mindennel, amivel életük folyamán találkoznak, tudják a lényegét, rendeltetését, tudják azt értelmezni és tudjanak abba a köz szempontjából is okosan beilleszkedni.

Goethe eme szavaira emlékezve: „Szürke, barátaim, minden elmélet, csupán az élet fája ez, ami zölden virít“ — a gyakorlati ismeretekre voltunk különös tekintettel. Figyelembe véve továbbá azt, hogy a nyolcadik osztályból kikerülők nagy többsége olyan pályát fog betölteni, amelyiknek a gerincét a kézimunka alkotja, a kézitevékenység fejlesztését is előtérbe helyezzük.

Általánosságban szólva, a tananyag megválasztásánál és elrendezésénél Quint József utasítását követtem. T. i. : elgondoltam, mit vár tőlem a nemzet, az egyházam és városom. Figyelembe vettem tanítványaim érdeklődési körét s lelki fejlettségét és ezek alapján a magam pedagógiai meggyőződése szerint válogattam ki az anyagot, melyet aztán a pedagógiai szempontok és helyi viszonyok figyelembe vételével elrendeztem és elkészítettem a tanmenetet.