Evangélikus Népiskola, 1936

1936 / 2. szám - Tállyai István: Eucken Rudolf gondolatai a vallásról

55

estéjére legyen készen. Aki az éjféli mise alatt erre űl, vagy rááll, az meglátja a helység össes boszorkányait. — Luca-napján egyes falvakban lepedőbe burkolt seprős alak is jár végig s ijesztgeti a gyermekeket. Ez éppúgy, mint a december 5-én esti Krampuszjárás, idegeneredetű nálunk. — Magyarországon érdekes még a Luca-nap babonái közül, hogy innen kezdve 12 napig megfigyelik az időjárást s amilyen az első, második stb. nap, olyan lesz az év első, második stb. hónapja. Ez az u. n. Luca-kalendáriuma.

A Lucázást, vagy Lucajátékot, melyből itt szemelvényt közlünk, máskép kotyulásnak, palázolásnak is nevezik. Nálunk leginkább az u. n. Göcsej-Hanság vidéken terjedt el. Az állatok termékenységének babonás elérésével összefüggő számos téli népszokások közül való, mint amilyen a megkenés, ráolvasás stb. Az elmondott dünnyögő versikékben sokszor durva trágárságokat is mondanak, különösen fösvény háziakra. A tanítók, sőt sok helyen a csendőrök is üldözték emiatt s így kiveszőben van. A verseket a Kisfaludi Társaság Népköltési gyűjteményének VIII. kötetében adta ki. (149—168 1.)

A Luca-napi babonák s sok más idetartozó dolog a téli napfordulat idejének régi pogány hiedelmeiből és szokásaiból alakult ki s ezért mutat olyan széleskörű elterjedtséget és sok hasonló vonást a legkülönbözőbb népeknél. (Délnémetek, olaszok stb.) (R.)

Eucken Rudolf gondolatai a vallásról.

írta : Tállyai (Koller) István.

Eucken Rudolf, a jénai egyetem nagyhatású tanára, 1926. év szeptemberében hunyt el. Ernst Haeckellel, a kiváló zoológussal szemben, aki a monizomus apostola volt, ő hirdette a bölcsészetben a legnemesebb és legtisztább idealizmust előadásaival az egyetemen és az egyetemen kívül, szinte prófétai lendülettel. Könyvei egy kis könyvtárt tesznek ki, ezek közül a következőket akarjuk kiemelni : „Die Lebens-Anschauungen der grossen Denker“, „Der Kampf um einen geistigen Lebensinhalt“, „Grundlinen einer neuen Lebensanschauung“, „Hauptprobleme der Religionsphilosophie der Gegenwart“ (magyarra is lefordítva), „Der Sinn und der Wert des Lebens“ („Az élet értelme és értéke“ címen magyarra is lefordítva)“, „Mensch und Welt“, „Einführung in die Philosophie des Geistes lebens“, „Wahrheitsgehalt der Religion“ (A vallás igazságtartalma) stb. — A következőben nem adunk Eucken bölcseletéről rendszeres ismertetést, csak a vallás jogosultságára vonatkozó gondolatait akarjuk ismertetni a „Wahrheitsgehalt“ alapján. E gondolatok ma is időszerűek ; ma amidőn sok tekintetben más irányban keresik a vallás reformációját, mint Eucken. A vallás lényegét, a szellemi élet megvilágítását érintő gondolatait nem haladta túl korunk, amely mind a katolikus egyház, mind a protestantizmusnak renaissanceát is megérte. A katolikus gondolat renaissanceát különösen a középkori bölcsészet újraéledésében, modern megítélésében és az újabb francia szépirodalomban találjuk meg, míg a protestantizmusban egy újabb