Evangélikus Népiskola, 1936
1936 / 2. szám - Kuszák István: A nyolcosztályú népiskola gyakorlati működéséről
44 alakokkal kapcsolatosan —, amelyekkel a történelemtanítás etikai céljait s köztük elsősorban a múlt megbecsülésére, tanulságainak megértésére, nemzeti önérzetre és hazaszeretetre való nevelést a legeredményesebben tudjuk szolgálni. Arra, sajnos, nincs időnk, hogy mindezeket itt példákkal is illusztráljam. Az állampolgári neveléshez az anyagot esetenként a gyakorlati élet valamely aktuális eseménye adja. Pl. Az utcai közlekedés rendje. Családvédelem. Az állam népjóléti törekvései stb. A VII.—VIII. osztályban igen fontos szerepe van a természeti, gazdasági, ipari és háztartási ismereteknek. E tanulmány célja, hogy a természet jelenségeinek megismertetése kapcsán tanítványainkat felvértezzük ama szükséges tudnivalókkal, ügyességekkel, leleményességgel, melyek a mai embernek — bármely élethivatást töltsön is be — az erkölcsi alapját erősítik és boldogulását elősegítik. A vegytani és természettani anyag nagyjában megegyezik az V., ill. VI. osztály tantervi anyagával. Ezt természetesen kibővítve s a lehetőség szerint új szempontokból dolgozzuk fel, különös tekintettel a gyakorlati alkalmazásra : az önálló kísérletezésre, a gazdasági, háztartási és műhelymunkák megfigyeltetésére. A gazdasági ismeretek anyagából a következő tételeket említem : A gazdasági és konyhakerti növények termelése, betakarítása és eltartása. A többtermelés jelentősége. A gyomnövények. A mező- gazdaság és konyhakert kártevői. Az ipari ismeretek között szó kerül: a malomiparról, a konzerv- és paprikaiparról és a szövőiparról. A háztartási ismeretek elsajátítására és gyakorlására leánynövendékeink naponként átjárnak a — közel száz személyről gondoskodó — Szeretetházunkba, hol diakonisszanővérek felügyelete és irányítása mellett tanulják és gyakorolják a háztartási teendőket. Az egészségtan tanításánál az alkalomszerűségeket mindig kiaknázzuk. (Tornaóra után vizet ivott, elvágott kezét nem kötötte be a gyermek stb.) A tananyagban szerepel az emberi test bonctana, a szervek működése. Ezeket azonban csak olyan mértékben tanítom, hogy a növendékek az egészséges életmód feltételeit megértsék, a beteges állapot tüneteit felismerjék, baleseteknél segítséget nyújtsanak s a közegészségügyi törvényeket, rendeleteket készségesen hajtsák végre. A betegségek tárgyalása kapcsán rámutatok a beteg ember szomorú sorsára s arra, hogy mit jelent a beteg ember a család, a község és nemzet szempontjából. Az ú. n. „beszélő számok“ (statisztikák) alapján nyernek a tanulók tájékozódást hazánk egészség- ügyi viszonyairól. Tantárgya még a VII.—VIII. osztálynak a rajzolás, kézimunka, éneklés, testgyakorlás és a német nyelv. Ezek közűi még csak a kézimunkával óhajtok röviden foglalkozni. Előadásom elején már említettem, hogy a kézimunkának a VII.—Vili. osztályban fontos szerepe van. Amellett, hogy bensőbbé és közvetlenebbé teszi a tanító és tanuló közötti viszonyt s hogy módot és alkalmat ad a gyermek érdeklődésének, hajlamainak többirányú megfigyelésére, a művészi és szociális nevelést, valamint az akaratizmosítást is nagymértékben szolgálja. Megtanítja a gyermeket a maga lábán járni, önállóan gon
