Evangélikus Népiskola, 1936
1936 / 12. szám - Kántori rovat
447 Nem hagyhatom említés nélkül azt a kérdést, hogy vájjon a magyar népdal és az evangélikus koráldallamok között van-e kimutatható kapcsolat? Végleges választ erre a kérdésre csak akkor tudnánk adni, ha ismernők mindazokat a dallamokat, amelyekre régi magyar énekeskönyveinkben utalás történik. Erdélyi Pálnak „Énekeskönyveink a XVI. és XVII. században“ című munkájából (Budapest: 1899) idézem a következőket (19. old.): „Az énekszerző ad nofam-jaiban megőrzötte elveszett népies költészetünk egy-egy darabjának kezdő sorát s a nép az ismert dallam után a népének melódiájára zengte az egyházi éneket. Egy-egy ájtatos ének megtetszett, azt közönségessé tette, magáénak vallotta, viszont a dallamban szükséget látó énekíró a nép énekeiből kért kölcsön, ad nótám, molódiát“ (ad nótám : ismert dallamra). Noha a régi magyar koráldallamokra vonatkozóan számos kérdés vár még megoldásra, mégis annyi kétségtelen, hogy a népi melódiák és az egyházi dallamok a XVI.—XVII. századok folyamán egymásra kölcsönös hatással voltak. E kérdés megvilágításához még a mai népdalgyűjtés eredményei is szolgáltathatnak adatokat. Példaként megemlítem a „Kegyes Jézus, én imádságomra . . .“ korái dallamát, melynek .népi változatát Kerénvi György jegyezte fel Somogy vármegyében „Ó, fájdalmas, szomorú szűz Anya ..kezdetű vallásos (katolikus) szöveggel. („Madárka“ c. gyűjt., 7. sz.) Az úgynevezett kuruckorbeli dallamok népi eredete szintoly kétséges, mint e dallamoknak valóban kuruckori származása. A kérdés kiváló ismerője : Szabolcsi Bence dr. a Rákóczi imádsága gyanánt ismeretes „Győzhetetlen én kószálom...“ dallamát kifejezetten nem hitelesnek, sőt XIX. századi eredetűnek tartja; más két kuruckorbelinek tartott énekünkről: a „Gondviselő édes Atyám...“ és a „Mintha szárnyon szállna...“ dallamáról pedig egyáltalán nem tesz említést ott, ahol a hiteles kuruc dallamokat egyenkint felsorolja („Zenei Lexikon“, Pótlás, 30. oldal). A magyar gáiyarabok éneke gyanánt ismert „Térj magadhoz, drága Sion...“ dallamáról pedig nemrég olvashattuk e lap hasábjain (338—340. oldal), hogy Luttenberger Ágost szerzeménye a XIX. század végéről. A legutóbbi századforduló táján magyar földön is mutatkoztak bizonyos megújulási törekvések, melyek az evangélikus koráit részben a népdalból merített erők segítségével kísérelték meg új lendületbe hozni. Itt elsősorban Kapi Gyula és Kirchner Elek dallamaira gondolok. Az ő ezirányú munkásságuk azonban még arra az időre esett, amikor a magyar népdal mély, ősi rétegeiben rejlő erők még jórészt feltáratlanok voltak. Magyar koráljaik közül azok, melyek nem támaszkodnak régi magyar dallamokra: inkább csak a XIX. századbeli népies műdalok magyarosságait tükröztetik. Mit kívánnak tőlünk a jövőt.illetően az evangélikus korái népzenei kapcsolatai ? Koráléneklésiíj$k!!'j®vőjét az elmondottak alapján új perspektívában kell látnunk. (Ä ritrhikus éneklés meghonosítása magyar nyelvű gyülekezetünkben* nem ütköznék leküzdhetetlen nehézségekbe, ha a ritmikus éneklést nem a német népi ritmikájú dallamokkal kezdenénk. A német népi ritmika a magyar fül számára egyáltalán nem könnyű és nem népies, ennélfogva az ilyesfajta
