Evangélikus Népiskola, 1935

1935 / 1. szám - Zsinati naplójegyzetek

25 Most Radvánszky világi elnök köszönetét mond a körjegyzőknek eddigi működésükért s a zsinatnak a választással beléjük helyezett bizalomért. Dr. Mikler Károly pedig a jegyzői kar köszönetét fejezi ki a megválasztásért. Ezután dr. báró Radvánszky Albert nagy figyelmet keltő zsinati elnöki megnyitó beszéde következik. Kifejezi benne először a kormányzó iránti hódolatot s utal arra, hogy e zsinat a vallásszabadságunkat véglegesen biztosító 1791. évi XXVI, törvény bee kkelyezésének és a pesti első országos zsinatnak százéves évfor­dulójára esik. A 40 év előtti zsinat tagjai közül tudomása szerint még 6 tag életben van, kik közül a legnagyobbat: tiszteletbeli egye­temes egyházi és iskolai felügyelőnket: báró Prónay Dezsőt hittest­véri tiszteletünk és szeretetünk nydvánításával köszönt, A továbbiak­ban klasszikus tömörséggel mutatott rá a zsinat jelentőségére. A beszéd után jelentik be a református konvent már a templomi istentiszteleten is résztvett tisztelgő küldöttségének érkezését. Ennek élén Balogh Jenő főgondnok üdvözli a zsinatot, fölemlítve, hogy a negyven év előtti zsinatot a két testvéregyház párhuzamosan tartotta, ők korábban befejezték zsinatukat. A testvér evangélikus egyház zsinati munkálkodását csak az Isten lelke és az Isten kegyelme irá­nyíthatja. Az üdvözlésre Radvánszky Albert válaszolt, kiemelve, hogy amint századok keserű küzdelmei között a két egyház örömben és bánatban mindig együtt volt, maradjon meg továbbra is ebben az áldott testvériségben. Majd bejelentette hogy az Erzsébet tudomány- egyetem táviratban üdvözöle a zsinatot. Ezért köszönetét mondva, el" határozza az ülés, hogy a megnyitó istentisztelet imáját és beszédét a zsinati naplóban megörökítik. Megállapítják a munkarendet. Dr. Mikler Károly javaslatára elfogadják az 1913. évben tervezett zsi­natra készített tanácskozási és ügyrendet, kivéve e szabályzatból —• amelyet a zsinati irományok 7. füzete ismertet — a második és har­mad k olvasás közötti 24 órai időt, A határozathozatalhoz 40 tag je­lenléte szükséges. Megválasztják a helyettes világi és egyházi elnö­köket dr. Zelenka Lajos, dr. Sztranyavszky Sándor, továbbá D. Kapi Béla és dr. Raffay Sándor személyében. Megállapítják a zsinat meg­szólítását: „Főtisztelendő Zsinat!“ alakban, valamint a napi- és úti­költség számlák összegeit. Megválasztják, szintén majdnem teljesen egyhangúlag az alkotmányozó és közigazgatási, a tanügy’, pénzügyi, törvénykezési, egyeztető és naplóbíráló bizottságokat. A két első bi­zottságban a tanítóság képviselője: Somogyi Béla is helyet kapott. Kovács Andor esperes indítványára kimondja az ülés hogy minden tag hozzájárul adományával a Budapesten felállítandó Luther-szobor költségeihez. Össze is jött e célra 1000 pengő körüli összeg. D. Dr. Raffay püspök indítványára a zsinat közvetlenül fordul a székesfő­város tanácsához, hogy adjon a szobor fölállításához engedélyt és megfelelő helyet, A délelőtti teljes ülés után több bizottság megtartotta alakuló gyűlését. Bennünket közelebbről a tanügyi bizottság érdekel. Ennek elnöke D. Kapi Béla püspök, előadója dr. Bánkuti Dezső igazgató, jegyzője Somogyi Béla. Említésre méltó még, hogy a délelőtt folyamán báró Prónay György az egyetemes gyűlés hatáskörének kibővítéséről terjesztett

Next

/
Thumbnails
Contents