Evangélikus Népiskola, 1935
1935 / 5. szám - Sátory Vilmos Nemzetnevelés
135 rendelkezik. Világos, gondolkodni tudó fej, céltudatosan nevelt akaraterő, testi és lelki edzettség, kitartani tudás azok a jellemvonások, melyek az egyén értékét megadják és a létküzdelemben latba esnek. A mai élet a technika, a gépek jegyében folyik. Aki ezen a küzdőtéren meg akarja állani a helyét, annak fegyelmezett egyéniségnek kell lennie, olyan, aki izmain és gondolatain egyaránt uralkodni tud. Ezek a tulajdonságok és a nemzeti beállítottság adják a boldogulni tudó konstruktiv polgár tulajdonságait. Ezeknek a kifejlesztésére kell a nemzeti iskolának törekednie. Különösen a fegyelmezettség és az akaraterő nevelésére kell fokozottabb mértékben törekedni, ezek eddigi iskolai nevelésünkben nem jutottak jelentőségük arányában térhez. A mai iskola a cselekvés iskolája. A közlés helyét mindenütt, ahol lehet, a tanulók megfigyelései, megállapításai és cselekvései foglalják el. Ez a didaktikai eljárás hathatósan hozzájárul a fentebb vázolt embertípus kialakulásához, mert gondolkodásra, pontos megfigyelésre, következtetésre késztet és nevel. Neveli a figyelmet és az akaraterőt, hozzá oktatja a tanulót, hogy eredményt csak munkával érhet el. A munkaiskola tehát a nemzeti célkitűzések irányvonalában áll. Ki kell azonban terjeszteni a munkaiskola elveit a fegyelmezésre is. A cselekvés iskolája nem lehet híve a rideg, kívülről ráerőszakolt fegyelemnek. A gyermek dolgozik, tesz-vesz, vizsgál és megállapít; ez bizonyos szabadságot tételez fel számára. Viszont fegyelemre szükség van továbbra is, még pedig, mint fentebb megállapítottuk, sokkal nagyobb, öntudatos fegyelemre. Az iskolának arra kell törekednie, hogy a tanuló fegyelmezése önmagából induljon ki, maga az egyén és az osztály fegyelmezze magát. Tudnia kell, mit szabad, mit nem s akarnia kell a felállított korlátokat tiszteletben tartani. A munka zajában van ütem és összhang; a fegyelmezetlenség zűrzavarja mindig disszonáns. Az ilyen fegyelem a cselekvő vagy nevelő fegyelem, ez méltó a modern nemzeti iskolához, ez van hivatva fegyelmezetté tenni a jövő polgárát. Hol van alkalom az ilyen nevelő fegyelem megteremtésére? Minden órán, minden tárgy, minden iskolai tevékenység keretében, de különösen a testgyakorlás és a közös játék és kirándulás alkalmasak a megteremtésére. Egyébként minden egyes az iskolában eltöltött percnek, az öntevékeny fegyelemnek a kormányzó uralma alatt kell eltelnie. Ez a cselekvő fegyelem az akaraterő virága, tehát az akarat nevelésével karöltve kell meghonosítanunk. Hogy a magyar jövő céltudatos munkásainak az intenziv nevelése az iskolákban sikeresen folyhassék, ahhoz még valami szükséges. Az, hogy a tanulmányi felügyelet ne csak az elvégzett anyagra, a tanulók emlékezetbeli és gyakorlati tudására terjeszkedjék ki, hanem keresse az iskolában ezt a cselekvő szellemet, ezt az öntudatos fegyelmet és a nemzeti célkitűzések beható ismeretét. A felügyelő vizsgálja azt is, mennyit nevelt az iskola, vizsgálja a tanulók lelkű- letét és akaraterejét, akkor az iskola is bátrabban fogja idejét a nemzetnevelés nem annyira szembetűnő feladatára fordítani, nem fogja ennek a tanmenethez való szigorú ragaszkodás s egy esetleges