Evangélikus Népiskola, 1935

1935 / 3. szám - Grieszhaber Endre Henrik: Szövetségi ülések

89 Tanítója szépen megsimogatja, Mert a gyermeki szó mélyen meghatja. Látja, hogy munkája egy új magvetés, Ébrednek a szívek, fáj a szenvedés. A gyermekszívekben él a: Nem! Soha! S ha kell, majd ők lesznek ,,Istenostora“. —• Jól van, fiam! — csendül ajkáról a szó, Látom, hogy van szíved: érző, dobbanó! Égjen is szent lánggal benne a remény S meglátod a napot bús honunk egén . . . A régi térképről az a szennyes folt Eltűnik nyomtalan s olyan lesz, mint volt, Magyarország képe ott a középen, —- Körülrajzolják most mindketten szépen — — A Kárpát övezi — s dörög a hágjuk, E szép országot senkinek sem adjuk!!! Fenti költemény a Magyar Zenei és Irodalmi Társaság orszá­gos pályázatán aranyoklevéllel lett kitüntetve (16.252 pályamunka közül). Szövetségi ülések. Grieszhaber Endre Henrik. A Tanítók Szövetsége közvetlen karácsony után, december 28. és 29-én tartotta meg a szokásos igazgatósági és elnökségi üléseket. Ugyancsak akkor számolt be külön ülésein az Eötvös-alap és a Ka­lász Rt. vezetősége is az elmúlt időszak eredményeiről. A Tanítók Szövetsége elnökségi és igazgatósági ülése úgyszólván kizáróan a IX. Egyetemes Tanítógyűlés előkészítésével foglalkozott, így megválasztotta annak vezetőségét, megállapította végleg annak munkarendjét és kijelölte az egyes előadókat is. A legnagyobb körültekintéssel végezte ezen nem könnyű munká­ját és gondosan ügyelt arra, hogy egyrészt kielégítse a különféle tag­egyesületek jogos és méltányos igényeit, másrészt pedig úgy jelölje ki az egyes előadókat, ahogyan azt a tárgyak nagy fontossága és a nagygyűlésnek méltósága feltétlenül megköveteli. Az egész anyag három pontba van összesűrítve, de benne van minden tanügyi és anyagi probléma, mely a magyar tanítóságot évek óta állandóan élénken foglalkoztatja. Népoktatásügyünk fejlesztése, a szakfelügyelet és tanítóképzés reformja, no meg a magyar tanító­ságnak anyagi ellátása képezik főtengelyét az Egyetemes Tanítógyű­lésnek. Ekamp Nándor, Sugár Béla és Ormós Lajos pedig mint elő­adók általánosan közismert vezéregyéniségei és kiválóságai a magyar tanítótársadalomnak, hogy a legnagyobb érdeklődéssel kísérjük eleve is megnyilatkozásaikat.

Next

/
Thumbnails
Contents