Evangélikus Népiskola, 1933

1933 / 11. szám - A filozófia tanulmányozásáról

289

ltába is utalni, de lehet azokat az illető szaktudományok keretében is meghagyni. A történetfilozófia és jogfilozófia kérdéseit is vagy külön a jogtudomány keretében, esetleg külön tárgyként, avagy a filozófiában, az étikában lehet tárgyalni. A lélektant szokás külön szaktudománynak tekinteni, de a filozófia körébe is számítják, így pl. Erhardt, Külpe, Gibl is nem tartják külön szaktudománynak.

E cikk célja útmutatást adni azok számára, akik szeretnének rendszeresen bölcseleti problémákkal foglalkozni. Teljesen kezdőnek tájékozásul a filozófiai problémák lényegéből ajánljuk Szelényi Ödön dr.: „A filozófia alapfogalmai“ (80 old. Stampfel Zsebkönyvtár) c. kis munkáját és Tankó Béla: „A filozófia problémája és problémái“ c. kis könyvét (Debrecen, Csáthy Ferenc kiad. 56 old.). Aki a jelzett két kis munkánál mélyebben akar e kérdésekbe betékintést nyerni, annak elsősorban ajánlom Riehl Alajos: „Bevezetés a jelenkor filozófiájába“ (ford. Bánóczi J. 212 old. Dante könyvkiadó, Budapest) c. remek könyvének áttanulmányozását. A kiváló berlini professzor Hamburgban tartott nyolc előadását kapja itt az olvasó: 1. A filozófia lényege és fejlődése —• A filozófia az ókorban. 2. A filozófia az újabb korban. — Viszonya az exakt tudományokhoz. 3. A kritikai filozófia. 4. A megismerés alapjai. 5. A természettudományi és a filozófiai monizmus. 6. Az életszemlélet problémái. 7. Schopenhauer és Nietzsche. 8. A filozófia jelene és jövője. Riehl az értéktani problémákat is figyelembe veszi. A modern filozófiával behatóan ismertet még azután: Nagy József: „A mai filozófia főirányai“ (Franklin-Társulat. 174 old.) c. kitűnő könyve.

Ezen filozófiai iskolázottság után most már hozzáfoghat behatóbb, ú. n. „Einleitung in die Philosophie“ c. munkák tanulmányozásához. Ezek között legkönnyebb volna a Friedrich Paulsen-féle (Cotta-Verlag, Stuttgart. 466 old.), amelynek könnyed, szép stílusa kellemes olvasmánnyá varázsolja a könyvet. Sajnos azonban, ma már nagyon túlhaladott és különben is csak a metafizikát és az ismeretelméleti kérdéseket öleli fel. Álláspontja idealisztikus monizmus, híve továbbá a pantheizmusnak és annak a felfogásnak, hogy fizikai és pszichikai jelenségek mindig párhuzamosan fordulnak elő. Minden pszichikainak megfelel egy fizikai jelenség. Mi leginkább Windelband és Külpe „Einleitung"“-ját ajánljuk annak, aki most már mélyebben akar behatolni a filozófia problémáiba. Elsősorban Windelband híres könyvét (444 old.). Prolegomena című befejező fejezetben rámutat, hogy filozófia kérdése, vájjon van-e valami általános érvényű azon metafizikai tanokban, amelyeket vallani szoktunk? Van-e általános érvényű igazság? Az élet és a közfelfogás sok fogalommal operál, amely fogalmak értéke inogni kezd a mélyebb gondolkodás előtt. A meglevő vélemények ezen ingadozása filozófia kezdete. Hogy a filozófia kérdéseit az ember el nem kerülheti, ezt mutatja az a tény, hogy a filozófia története folyamán bizonyos kérdések és nézetek mindig újra és újra merülnek fel. A könyv első része szól a dolgok lényegéről és megjelenésükről. E rész elméleti kérdéseknek van szánva és első fejezete szól az antológiái problémákról (a szubstanciáról, mennyiségről és qualitativ tulajdonságairól) nagyon behatóan, kritikailag figyelembe véve az