Evangélikus Népiskola, 1933
1933 / 11. szám - Fegyelem a munkaiskolában
283 számára nem sok hasznot visz magával, sőt minél előbb igyekszik azt levetni, mert hovatovább ő előtte is tudatossá válik annak természetellenes volta.. Világos tehát, hogy a modern iskolához ez a fegyelem nem méltó, de a cselekvés iskolájával össze sem egyeztethető. De hát egyáltalában szükség van-e az életben fegyelemre és szükség van-e a cselekvés iskolájában fegyelmezésre? Feleljünk meg ezekre! A mai ember élete a technika vívmányainak keretében mozog, ennélfogva minden ágazatában elég komplikált. Ha nem akarjuk, hogy az embert lépten-nyomon kellemetlenség, kár, avagy talán szerencsétlenség érje, szükség van bizonyos óvatosságra, éberségre, lélekjelenlétre, bizonyos állandóan rendelkezésre álló akaraterőre, akár a forgalmas utcán, akár a munkateremben, az irodában vagy folyó életünk egyéb színhelyein vagyunk. Ezeket a lelki energiákat nevezhetjük röviden fegyelemnek. A fegyelmezett ember gondolkodásában, tetteiben, munkájában és szórakozásaiban is bizonyos imponáló meggondoltságot, nyugodt biztosságot, önuralmat tanúsít. A fegyelmezetlen ezzel szemben kapkod, rendszertelen, nem tudja erőit koncentrálni, figyelmét és akaraterejét eléggé irányítani, így munkája — akár szellemi, akár fizikai — nem lesz olyan értékű, mint a fegyelmezetté. Hamarabb érheti baleset, vezető szerepre nem alkalmas. Az egyén szempontjából tehát szükséges a fegyelmezettség. Pedig hogy mennyi fegyelmezetlen ember van, arról könnyű meggyőződni! Figyeljük meg egyszer templomban, vagy előadások alkalmával a viselkedést, ha egy későn jövő észrevétlenül be akar surranni, az ajtónyílásra hányán fordulnak meg, nem gondolván arra, hogy ezzel az előadást és előadót sokkal jobban zavarják. Vagy a ruhatárnál, pénztárnál, a vonatban és a villamoson hányán viselkednek fegyelmezetlenül! Teljes valójában mutatkozik az egyének fegyelmezetlensége a tömegben. A tömegnek külön pszichológiája van: ezer száj, ezer kar, ezer láb és — semmi felelősség. Az ezer végtagra könnyen hathat egy agy, egy szellem, egy akarat, ha szimpatikus a tömegnek, de ha nincs ily irányító egyéniség, a tömeg ezer végtagja ezerfélét akar és tehet és a teljes fegyelmezetlenség képét mutatja. Közismert dolog, hogy a fegyelmezetlen tömeg milyen veszélyt rejt magában. Éppen ezért ma mindenütt, ahol a neonacionalizmus szellemében rendezkednek az életképes nemzetek, reorganizálják a különféle szervezeteket és a legszélesebb körben fegyelem alá gyűjtik a tömegeket, hogy azok ne veszélyeztetői, hanem lelkes előbbrevivőí legyenek a nemzeti gondolatnak. Ezt látjuk Olaszországban, Németországban, a szláv államokban, stb. Nem lehet azonban tömegfegyelmet elképzelni, ha az egyének nem fegyelmezettek. Minden tömegfegyelem bizonyos kiképzés által létesül s a kiképzés az egyénnél kezdődik. Nem kétséges tehát, hogy az államnak vitális érdeke, hogy néptömegei fegyelmezettek legyenek, továbbá, hogy ennek a fegyelemnek az alapja az egyének fegyelme. Nézzük végül, hogy a modern iskola meg lehet-e fegyelem nélkül? A feleletünk erre csak az lehet, hogy nem! Mindenféle munka, bármilyen legyen is az, megkívánja a maga rendjét és szer
