Evangélikus Népiskola, 1933

1933 / 10. szám - A protestáns egyházi zene története

277

inspirált koráira és többszólamú karművek írására. Ilyen volt L o- szius Lukács, tünenburgi rektor, zsoltáíró. Hasonló irányban működött Lobwasser Ambrus, aki a francia Svájc református gyülekezetei számára G o u d i n e 1 zsoltárait írta át és új szerzeményekkel gazdagította azokat. Oslander Lukács lelkész négyszólamú szerkezettel megírt korálkönyvet adott ki. Címe: „50 geistliche Lieder und Psalmen mit vier Stimmen, contrapunktweise also gesetzt, dass eine ganze Christi. Gemeinde durchaus mitsingen kann, Nürnberg, 1586.“ Ilyen természetű Marschal könyve (1594), Galvisís Gethus gyűjteménye, mely öt kiadást ért meg. 1617- ben egy zsoltárgyűjteményt adott ki. Kugelmann János kö- nigsbergi karmester (megh. 1556) gyűjteménye: „Neivs Gesang mit drei Stimmen, den Kirchen und Schulen zu Nutz, nievlich in Preus- sen Gesetz stb.“ Herrmann Miklós, kántor Joachimstalban. Munkája: „Sonntags Evangelia“. Selneer Miklós lipcsei tanár és szerperintendens, több egyházi ének szerzője. Nikolai Fülöp hamburgi lelkész a „Wachet auf, ruft uns die Stimme“ (Vigyázzatok) szövegének és dallamának szerzője. Dalgyűjteménye a „Freudenspiegel des ewigen Lebens“, Hamburg.

A korái- és zsoltárirodalom mellett német passziók is keletkeztek. Ilyenek: B u r k Joachim, Schnecker Miklós, G e s i u s Bertalan stb. szerzeményei.

A Luther közvetlen hatása alatt álló zenészek közül időrendben a legutolsónak tehető E c c a r d János, Lussus tanítványa. Gyűjteménye korálokat és zsoltárokat tartalmaz, amikről egy korabeli író, mint valódi zenei drágagyöngyökről emlékezik meg. Másik gyűjteményében porosz ünnepi énekek vannak, 5, 6, 7, 8 szólamra szerkesztve. Ezek már a közönség számára éneklésre nem valók, hanem gyakorlott énekesek birkóztak csak meg annak polifon szerkezetű szólamaival. Ezzel a XVI. század azon zenészeit megemlítettük, akik az evangélikus korálirodalmat több-kevesebb szerzeménnyel gazdagították.

A XVIII. század zenéjének képviselői nagyrészt a velencei iskola tagjai. Bennünket főként a protestáns zene felvirágoztatásában munkálkodó mesterek érdekelnek. Ezek egyike H a s z 1 e r Leó kiváló komponista. Preske így jellemzi: „A figurális zenében a mester írásmódja magában foglalja a német és olasz zene legjavát.“ Világi dalaiból egynémelyiket evangélikus korálmelódia gyanánt énekeltek, így a ma is kedvelt „Szívem szerint kívánom“ kezdetűt. Ugyanezt Bach Máté passziójában is felhasználja.

Azon zeneszerzők egyike, akiknek művei több-kevesebb vonatkozásban Bach művészetét előkészítették, Hauptmann Moritz a „modern“ fuga kialakításában szerzett érdemeket. Scheidt Sámuel híres orgonista játékmódjával tűnt ki, 1650-ben jelent meg ,,Tabulaturbuch“-ja, mely 100 orgonakíséretes éneket tartalmaz. Scheidemann Henrik, a hamburgi Katalin-templom kiváló orgonistája orgonadarabokon kívül számos koráldallamot szerzett. Ilyenek még: Schultz, Prätorius (tőle a mi korálkönyvünkben is több dallam található), Schild, Seyfert, Jachau, Christ, Telemann, Tonider, Weckmann. Igen termékeny korálszerző Cruger János.