Evangélikus Népiskola, 1933
1933 / 10. szám - Az evang. tanító önművelése
273 kell — tudjunk nélkülözni, hogy az önműveléshez szükséges anyagiak rengelkezésünkre álljanak és így a szükséges lelki fegyverzetünkön csorba ne essék és önművelés által arra a szellemi nívóra emelkedjünk, amelyen hivatásunkái fogva állnunk kell. A harmadik és legfontosabb előfeltétele az önművelésnek az erős akarat. Erre okvetlenül szükség van, mert csak ezzel háríthatjuk el az önművelés útjában álló fizikai és szellemi akadályokat. V. Az önművelés eszközei. És most nézzük az önművelés eszközeit. Ilyenek: a könyvek, lapok, folyóiratok, előadások, művelt körökkel való érintkezés, egyesületi és társadalmi tevékenység, tanfolyamok, konferenciák és irodalmi tevékenység. A legelső helyen áll a jó könyv. 1. A jó könyv. A jó könyv a legjobb barátunk, ki jó- és balsorsban kitart mellettünk. Mindent, amit emberi elme alkotott, azt megtaláljuk a könyvben, de ott találjuk az örök igazságokat, az isteni kijelentést, mint minden bölcsesség summáját. A könyv tanít és oktat, parancsol és tilt, felemel és magábaszállásra int. De a könyv rombol és megmételyez is, az elégedetlenség, kétely, kétségbeesés és bűn fertőjébe taszít. Azért nézzük meg jól előbb a könyvet, mielőtt barátunkká tesszük. Különösen fiatal tanítónak szól ez. A könyvkereskedések kirakataiban, a beküldött prospektusokban, a vigécek tarisznyáiban hangzatos címek alatt és tetszetős, cifra köntösben sok ilyen álbarát rejtőzik. Sok a felesleges, sőt káros könyv, melyért kár pénzt és időt vesztegetni. Nagyon sok könyv van, mely nem az önművelés, hanem az önfertőzés eszköze. Azért fontos, hogy már a tanítóképzőintézetekben hívják fel a leendő tanítót a pedagógiai irodalom gyöngyeire, örökértékű és örökbecsű műveire, emellett természetesen az egyéb tudományos irodalom és szépirodalom legfontosabb termékeire. Nagy hasznára lehet a leendő tanítónak a szakértelemmel összeválogatott tanítóképzőintézeti ifjúsági könyvtár, ahol alkalom van a pedagógia és a rokon tudományok irodalmának áttekintésére. Kellő irányítás mellett a leendő tanító itt annyira tájékozódhatik a szakirodalom terén, hogy legalább az első években a képzőkben szerzett tapasztalatok és az ott nyert irányítás alapján fogja az önművelésének kiinduló pontjait képező irodalmat megválogatni. Ha a kezdet nehézségein túl van és helyes alapból indult ki, nem nehéz a helyes úton megmaradni. Sokkal nehezebb annak rátalálni a biztos útra, aki a véletlenre bízza magát, vagy tetszetős jelszavak után szalad. Mikor kikerültem a képzőből, még Herbart szelleme irányította a pedagógiát az egész világon és így természetesen nálunk is. De akkor már itt-ott kísérlet történt, hogy ezt az egyeduralmat megtörjék. Ez természetesen különösen a fiatalabb generációnak imponált, annál is inkább, mivel Herbart pedagógiája követői
