Evangélikus Népiskola, 1931
1931 / 1. szám - Badics Ádám: Mikép lehet a még iskolába járó és az iskolából már kikerült ifjúságban az evangélikus öntudatot felébreszteni és megerősíteni?
7 tot. Ne rejtsük el íróasztalunk fiókjában ezt az Útmutatót, hanem tanácsait használjuk fel és alkalmazzuk tanításközben. A gyermeknél még az is igen fontos, hogy tanulókorában megszeresse a templomot, ne> csak muszájból menjen oda, hanem vigye, késztesse a szíve. Rendkívül szomorú tünet egyházunkban, hogy híveink igen sok helyen közönyösek a templom iránt. Pedig de hatalmasan emelné az evangélikus öntudatot, mikor vasárnaponként telt templomokból szállna fel az ének és imádság az Egek Urához! Vajha el tudnánk érni — Isten segítségével —, hegy a most növekedő nemzedék ne követné a felnőtteknél tapasztalható vétkes közönyt. Milyen szép volna az is, ha a közelebb eső filiákból a tanítók időnként csoportban vezetnék el a nagyobb növendékeket az anyagyülekezet templomába, bizonyosan ösztönző hatása lenne ennek a felnőttekre is. Az evangélikus öntudat mélyítésére sek eszköz áll rendelkezésünkre, használjuk ezeket fel lelkiismeretesen, hisz ez hivatásunkból folyó kötelességünk is. Teljes erőnkből legyünk rajta, hegv az iskolából kikerülő növendékünk legyen annyira tudatos evangélikus, hogyha később nem is lesz módjában evangélikus közösségekbe járni, esetleg hitsorscsaítól távol más vallásúak közé állítja az élet, ott is mindig érezze, hegy az evangélikus igazságon (biblián) alapuló hit az egvedüli, mely az üdvösségre vezet. II. De lássuk továbbá, mit tehetünk az iskolából már kikerült ifjúságunknál az evangélikus öntudat megerősítésére? Itt következik az a munkatér, ahol a tanító belekapcsolódik a belmisszióí munkába s amely munka a filiákban majdnem teljesen a tanítóra vár. Kedves Testvérem! Feltételezem rólad, hogy öntudatos evangélikus vagy s ezt hat éven át minden igyekezeteddel törekedtél be- cSepegtetni a rád bízott kis lclkekbe. Kérlek, ne hagyd abba a munkát azután sem, ha kikerültek kezed alól növendékeid. Ha régebben vajmi kevés történt is az iskolából kikerült ifjúság lelki életének irányítása érdekében, az a mostani időben ne legyen irányadó. Nézz körül és láss! Más egyházakban rendkívüli módon s folyton növekedő energiával folyik a munka, hogy nagy erejük tudatára ébresz- szék a tömeget s hogy ezzel a tömegerőre támaszkodó hatalommal még jobban elnyomjanak bennünket. Ha tétlenkedünk, lassan elsorvadunk számban is, dei a kulturfölény dolgában is. Ahol lelkész van, ne vonja ki magát a tanító a munka alól azon a címen, hegy az iskolánkíviili evangélizáló munkát végezze el a lelsész egyedül. S ahol többen vannak a kartársak, ott se várja egyik a másiktól ezt az önként vállalandó munkát. Itt az idő, hogy vállvetve hozzáfogjunk a teendőkhöz. Jut & szent munkából mindenkinek, mert ,,sck az aratni való . . .“ De ahol magad vagy is Testvérem, ne ijedj meg, hittel, szeretettel fogj hozzá s veled lesz az Úr! Akár anya-, akár leánygyülekezetben folytatod is munkádat, ha még nincs, alakítsd meg az ifjúsági egyesületet, a nőegyletet és a leányegyletet, de ne a statisztika céljaira, hanem azért, hogy legyen keret,
