Evangélikus Népiskola, 1931

1931 / 1. szám - Badics Ádám: Mikép lehet a még iskolába járó és az iskolából már kikerült ifjúságban az evangélikus öntudatot felébreszteni és megerősíteni?

6

fejlesztésére. Ebből tanulhatják meg, hegy milyen volt a keresztény- egyház kezdetben, mivé lett a hatalcmkeresés és anyagi jólét közepette s hogy ebből a megromlott légkörből miként vezették vissza a reformátorok, különösen a mi Lutherünk, az emberi lelkeket a tiszta evangélium világosságához. A reformátorok hatalmas küzdelme az igazságért, a biblia közkincscsé tételéért; azután a mi őseinknek sok-sok szenvedése mind arra int bennünket, hegy egyházunkhoz ragaszkodjunk. A világot ma leginkább protestáns népek vezetik s irányítják nemcsak gazdasági, hanem szellemi téren is, örömmel vallhatjuk mi is e közösség tagjainak magunkat. Használjuk fel nevelő eszközül úgy ezt a körülményt, mint az egyháztörténetből felénk ragyogó hithü nagyjaink példáját az evangélikus öntudat ébresztésére és ápolására. Arra azonban ügyeljünk, hogy a múlt sok-sok keserűségének tárgyalása alkalmával gyűlöletet ne szítsunk más val- lásuak iránt.

Az egyháztörténet után még az egyházi éneket is meg kell említenem, mint igen alkalmas ébresztő eszközt. Őseink szerettek énekelni, szeressünk énekelni mi is. Azonban az éneket meg kell szerettetni, énekeltetni kell tehát nemcsak az énekórán, hanem óraközökben is. Lehetőleg menjünk végig az egész énekeskönyvön s tanuljanak meg sok kezdő verset könyv nélkül is. Az énekeskönyv legyen állandóan velük, hogy bármikor énekelhessenek belőle, kü-' lönösen pedig reggel a kezdő ima előtt ebből énekeltessünk el egy kijelölt ének több versét is. Közben betaníthatunk néhány hangulatos éneket a ,,Hozsanna“ vagy ,,Halleluja“ című daloskönyvekböl, miért is ajánlom valamelyiknek a beszerzését; vallásos estélyekre is sok alkalmas éneket találunk azokban.

E tárgyakkal kapcsolatban megemlítem, hogy iskolánkban a vallásóra végén mindennap felolvasom a gyermekeknek a ,,Lébé“ diakonissza egylet által kiadott bibliai leszakítós naptár aznapi elmélkedését s elolvassuk a benne kijelölt bibliai részt. A nőegylet karácsonykor minden gyermeknek ajándékozott egy újtestamentumot, melynél szebb ajándékot nem is adhatott volna a Bibliatársulat 125 éves fennállásának évfordulója alkalmával. Most minden gyermeknek van saját kis bibliája, mely mindig vele van az iskolában s így korán hozzászokik annak olvasásához.

Mint rendkívül fentes eszközt, nem hagyhatom említés nélkül a konfirmációi oktatást sem. Ahol ezt a tárgyat a tanítók tanítják, ne tekintsék azt tehernek, hanem kedves kötelességnek. Mint nagyon jó konfirmációi kátét itt megemlítem a Turóczi-félét, melynek címe is eiz: evangélikus öntudat. Ezt a kátét oda kellene helyezni minden család asztalára, a felnőttek is de sokat tanulhatnának belőle.

A vallási tárgyakon kívül, különösen a földrajz, történet, beszéd- és értelemgyakorlat (helyi vonatkozású dolgok tárgyalása] azok a tárgyak, melyek alkalmasak az evangélikus öntudat felébresztésére. Nagy politikusok, írók, költők jobbára a protestánsok soraiból kerültek ki. Múlt ősszel kaptunk egy ,,Útmutató“-t az egyetemes egyháztól, mely részletesen útbaigazít bennünket, hogy e tárgyak tanításával kapcsolatban hogyan mélyíthetjük az evangélikus öntuda-