Evangélikus Népiskola, 1931
1931 / 2. szám - Grieszhaber Endre Henrik: Fogalmazás, írás, olvasmánytárgyalás
45 megbeszélése és javítása. Ez azonban rendkívüli türelmet és főleg igen sok időt kíván. Éppen azért az osztatlan iskolában legtöbbször kénytelenek vagyunk a tömegjavításhoz folyamodni. Első dolgunk legyen cdatörekedni, hogy a gyermekek a hibákat megelőzzék. Ha tehát azt tapasztaljuk, hogy egyes hibákat az egész osztály elkövet, akkor ezen hibákat többször is közösen meg kell beszélni, hogy ezáltal az egész tömeget javítsuk. Igen jó szolgálatot fog tenni a fogalmazásnál, ha a sikerültebb fogalmazványokat felolvastatjuk, előnyös részeit kiemeljük és mintegy követendő mintául állítjuk oda a többiek elé. Ez egyúttal serkentőleg is fog hatni az egész osztályra. A helyesírás gyakorlására pedig kimondhatatlan szolgálatot fog tenni a gyakori tollbamondás és az így megírtaknak közös átjavítása és részletes megbeszélése. Ilyen tcllbamcndási gyakorlatokat igyekezzünk minél többet végezni, mert egyrészt a szavaknak helyes leírását, másrészt pedig az írás technikai ügyességét fokozzuk a gyermekeknél. Olvasás és tárgyalás. Az olvasásnak célja az, képessé tenni a gyermeket arra, hogy embertársainak írásban kifejezett gondolatait megértse és lelkében megrögzítse, ezáltal egyrészt szókincsét, nyelvérzékét és fogalmazási képességét fejlessze, másrészt pedig lelkivilágát nemesítse. Ezen célok szolgálatában az olvasásnak folyékonynak, értelmesnek és szépnek kell lennie. Az első osztályban, míg a gyermek a hetüket megismeri, későbben pedig azoknak szótagokká, majd pedig szavakká való főzési nehézségeivel küzd, folyékony olvasásról szó sem lehet Örülnünk kell, ha odajutottunk, hegy a gyermek helyes kiejtéssel szótagoiva olvas. Ha azonban eme szótagolva való olvasási igen szorgalmasan és lelki- ismeretesen gyakoroljuk, csakhamar eljuttatjuk a gyermeket oda, hogy a szókép meglátása a szó értelmét is felidézi lelkében és minden nagyobb gondolkodás nélkül az olvasás mind folyékonyabb és folyékonyabb lesz. A folyékony olvasás teljes elsajátítása tulajdonképen a harmadik osztályban történik. Mondanom sem kell, hogy a gyermekek tehetsége és a gyakorlás mennyisége fogja megszabni az időt, amelyen belül többé-kevésbé megtanulnak gyermekeink folyékonyan olvasni. Lesz olyan növendékünk, aki az első év végén is nagyon szépen fog folyékonyan olvasni és lesz olyan is, akit a harmadik vagy negyedik év végén sem sikerült odáig juttatni. Mennél több időt tudunk azonbai a folyékony olvasásra fordítani és mennél jobban meg tudjuk kedveltetni gyermekeinkkel az olvasást, úgyhogy azután otthon is kedvvel olvassanak, annál tökéletesebb lesz az eredmény. A folyékony olvasással párhuzamban halad az értelmes olvasás. Ez akkor fog bekövetkezni, ha gyermekeink a folyékony olvasás nehézségeit már legyőzték és így a szöveg tartalmára és értelmére tudja minden figyelmét koncentrálni. Az értelmes olvasáshoz is hozzá kell szoktatni a gyermekeket. Az első lépés a hangsúlyos, értelmes beszéd, mert ez adja meg a mértékét a hangsúlyos, tagolt, értelmes
