Evangélikus Népiskola, 1931

1931 / 1. szám - Páter Jenő: Szinfoltok - Glatz Lajos: A mi egyházi éneklésünkről

12 dással, hogy talán javíthatok, tetszetősebbé s lélekemelőbbé tehetem a mi templomi éneklésünket. Mint evangélikus tanítónak és nevelőnek az iskolából kell kiin­dulnom, mert éneklésünk alapját ott rakjuk le a zsenge gyermeki lélekbe. Mint a vésnök véssük a gyermek leikébe egyik melódiát a másik után, A gyermek hat éves korában a szülői háztól csak egy­két könnyű dalt s legfeljebb egy karácsonyi éneket hoz magával. A mi kertészkedésünk folytán nyílik ki az ő lelke a mi s a maga bol­dogságára, egyházunk büszkeségére, ékes és illatos virággá, vagy pe­dig a tanító és tanítvány szomorúságára haszontalan kóróvá. A virágnak szépségét, értékét a színe, vonalainak finomsága és az illata adja meg. Az ének szépségét a melódia tisztasága, a ritmus jósága és a hang finomsága, csiszoltsága. E hármas esztétikai egység alkot egy kerek egészet, ad igazi zenei szépet. E hármas egység in­spirálhatja lelkünket Isten előtt megnyilatkozásra, imádkozásra. Az ilyen ének nemcsak a mi lelkünket emeli Istenhez, hanem a közöt­tünk lévőkét is. S akik így énekelnek, azokban megvan a krisztusi szeretet, azok testvérekké, igaz keresztényekké lesznek, A melódia tisztaságát úgy sajátítja el a gyermek, ha mi magunk tisztán énekelünk. Ha hibáira kiilön-külön figyelmeztetjük. Tuda­tossá kell tennünk nála az éneklést. Ha egy-egy zenei mondat ismét­lődésére, bizonyos daliami és ritmikus párosságokra felhívjuk a fi­gyelmét, minden újabb felismerés örömmel tölti el lelkét. Nagyon vigyázzunk a dallamban lévő szűkített vagy bővített hangközök 'éne- keltetésére. Ilyen helyeken nagyon könnyen téved a gyermek. Ne engedjük meg soha, hogy a gyermek hangjával csúsztasson, mint a rossz cigány. Ez a csúsztatás a melódianyújtással az alapja az any- nyira szokásos kanyargatásoknak. Amikor a melódiát tanítjuk, le­gyünk nagy figyelemmel a hangok, a szavak kiejtésére is. Hány dalárdának súlyos hibája ez a figyelmetlenség. A ritmus a magyar embernek vérében van, szokták mondani. Igen, de hibás oktatással el lehet rontani. Koráljaink beosztása majd­nem mind négynegyedes. A legtöbb hang negyedes, éppen ezért hív­juk fel a hosszabb értékű hangokra külön is a gyermek figyelmét. Érzékeltessük ritmikailag és tartassuk meg vele pontosan. Magyaráz­zuk meg neki az ütem törvényei szerint, hogy miért nem énekelhet­jük pl. a ,,Mcst nyugosznak az erdők“ kezdetű ének hangjait egy­forma hosszan. Menetcltessük a gyermeket. Nem lehet az eltorzí­tott ritmus mellett lépni. Már pedig: musica est ars bene movendi. A zene a helyes mozgás művészete. A gyermek hangja a zsenge korban még fejletlen, mégis meg kell tanítanunk hangjának helyes használatára. Figyeljük meg azért mindegyiket kiilön-külön. Tele szájjal, harsogó torokhanggal ne en­gedjük énekelni. Tanítsuk meg arra, hogy az erősebb torokhangon kívül szép lágy fejhang is van. Ha ezt megismeri és használatának mikéntjére rájön a gyermek, megszűnik a sok grimasz, a sok eről­ködés. A hang tisztábbá, finomabb csengésűvé válik. Ne hanyagoljuk el az éneklés külsőségeit se. A gyermek üljön egyenes derékkal, szabad mellkassal; szája éneklés közben keríilék

Next

/
Thumbnails
Contents