Evangélikus Népiskola, 1930
1930 / 11. szám - Graf Samu: Aggasztó jelenségek közoktatásügyünk terén
316 kinyomatni. A kinyomatást azután arra a nyomdára lehetne bízni, amely a legolcsóbb ajánlatot teszi. A másik megoldás a könyvek árának maximálása. A nép kiuzso- rázása ellen törvényes intézkedésekre van szükség, ha az iskolafenntartók nem képesek a könyvuzsorát letörni. Ki kellene mondani, hogy a népiskola I. osztályában egy könyv 1 P-nél, a II. és III, osztályban 1 '50 P-nél, a IV.—VI. osztályokban pedig 2 P-nél, legfeljebb 3 P-nél többe nem kerülhet. Fentebb kimutattam, hogy a mai könyvárak mellett nem vagyunk képesek a gyermekeket könyvekkel ellátni. Ha a külföldön — ahol nagyobb a munkabér — ilyen árak mellett lehet könyveket előállítani, kell, hogy ez minálunk is lehetséges legyen. VIII. Vezérkönyukérdés. Ha már a könyveknél tartunk, meg kell említenem, hogy újabb időben az új tantervrei és nem tudom mire hivatkozva, vezérkönyvekkel árasztják el az országot. A kartársak bizonyára tudják, mire célzok. Van egynéhány tanfelügyelő az országban, akik valóságos vezér- könyvgyárakat létesítettek, de vannak azután egyéb ismert és nem ismert tanférfiúk is, akik minden megrendelés nélkül a tanítóknak megküldik a borsos árú könyveket. Koncedálom, hogy ezen vezérkönyvek között van sok jó is, rendszerint azonban nem ezekkel árasztják el az országot, hanem főképen a pedagógiai szemináriumok alkalmával tartott előadásokkal és gyakorlati tanításokkal. Ezeknél különbeket találunk a „Néptanítók Lapjá“-ban és egyéb pedagógiai folyóiratokban Ezek a vezérkönyvgyártók búsás jövedelemre tesznek szert. Nem irigylem tőlük, de kötelességünk, a tanítóságnak ilyen indokolatlan megadóztatása ellen tiltakoznunk. A megrendelés nélkül való könyvküldést legalább a tanfelügyelőknek meg kellene tiltani, a presszió- nak még a látszatát is kerülni kell. Ha e tekintetben nem lesz változás, jövőre azt fogom indítványozni, hogy egyházi hatóságaink útján kérjük a miniszter urat, tiltsa meg a tanfelügyelőknek ezeket az üzleti fogásokat, melyekkel még a könyvügynökökön is túl tesznek. Hangsúlyozom, nem azért panaszkodom, mert egyes tanfelügyelők tan- vagy vezérkönyveket írnak. Nem, sőt örülök, ha jó könyvekkel gazdagítják pedagógiai irodalmunkat, csak az értékesítés módját helytelenítem. IX. Intézkedések a zöld asztal mellett. Végül pedig még hadd mutassak rá egy aggasztó jelenségre, mely miránk, tanítókra nézve nagyon elszomorító. Újabb időben tapasztaljuk, hogy egymásután megszületnek a legkülönfélébb rendeletek iskoláinkat, az iskolai rendtartást, a didaktát és methodikát illetőleg. Ezek a zöld asztal mellett készült rendeletek kimondhatatlan kárt okozhatnak, ha gyakorlati egyének belevonása nélkül készülnek. Ilyenek p. o. a beiratási díjak eltörlései, ill. a beiratás alkalmával szedett pénzek felosztására vonatkozó rendelet. Ha a tanítóságot megkérdezték volna, nem kerültünk volna nehéz helyzetbe a szülőkkel szem-
