Evangélikus Népiskola, 1930

1930 / 7-8. szám - Hook Gyula: Az Ágostai Hitvallás 400 éves évfordulójára

197 Kóburgba érve Luthert kényszerítette, hogy ottan várja be a biro­dalmi gyűlés lefolyását. Ennek oka az volt, hogy féltette Luther éle­tét, mert Ágota városa már kívül esett a fejedelem birtokain. Azonban Luther lélekben mindig közöttük volt, mert ottani idő­zésük alatt kb. 70 levelet intézett hozzájuk, buzdította és jótanácsok­kal látta el őket. V, Károly császár a birodalmi gyűlést 1530. június 20-án nyitotta meg. A protestánsok hitvallásának felolvasását június 25-ikére tűz­ték ki. Melanchton a német szövegű iratot latin nyelvre is lefordította, E halhatatlan munka, mely. ,,Ágostai Hitvallás“ néven ismeretes, mai napig is a legfőbb vallási iratát képezi az evangélikus egyház­nak. Annak alapigazságait gránittömörséggel foglalja magában. Az Ágostai Hitvallás 28 cikkből áll. Ebből 21 cikk az egyház fő­tanításait, 7 pedig a hibás tanításokat ismerteti. A hitcikkek címei a következők: I. rész. I. Istenről,, II. Az eredendő bűnről., III. Az Isten fiáról., IV. A megigazulásról., V. Az egyházi hivatalról., VI. Az új engedel­mességről., VII. Az egyházról,, VIII. Mi az egyház?, IX. A kereszt- ségről., X. Az úrvacsoráról., XI. A gyónásról., XII. A bűnbánatról., XIII. A szentségekkel való élésről., XIV. Az egyházi rendről., XV. Az egyházi szertartásokról., XVI. A világi dolgokról., XVII, Krisz­tusnak az Ítéletre való eljöveteléről., XVIII. A szabadakaratról,, XIX. A bűn okáról,, XX, A jó cselekedetekről,., XXI, A szentek imádásáról. II. rész. XXII. Az úrvacsora két szín alatti kiszolgáltatásáról., XXIII, A papok házasságáról., XXIV. A miséről., XXV. A gyónás­ról., XXVI. Az ételek között való különbségtételről., XXVII, A szer­zetesi fogadalmakról., XXVIII. Az egyházi hatalomról. A hitcikkek a Szentírás fundamentumán épültek föl. A megfe­lelő szentírási helyeket, igéket szószerint idézve találjuk bennük. Alapgondolata, száműzni mindent az egyházból, ami a Szentírással ellenkezik! A reformátorok, élükön Lutherrel, a legmelegebben gratuláltak Melachtonnak e remekmű elkészítéséért. Luther azt írta róla: ,,Nem tudok rajta sem javítani, sem változtatni, mert én oly szelíden s hal­kan lépkedni nem tudok. Krisztus Urunk segítsen, hogy megteremje mindazt a jót, mit tőle várunk s amiért imádkozunk Nagy lelkesedéssel írták alá a hitvallást a következők: János szász herceg választófejedelem, György brandenburgi őrgróf, Ernő lüne- burgí herceg, Fülöp hesseni tartománygróf, János Frigyes szász her­ceg, Ferenc lüneburgi herceg, Farkas anhalti fejedelem, Nürnberg város tanácsa, Reutlingen város tanácsa. Június hó 25-én, d. u. 3 órakor olvasták föl a hitvallás német szövegét a császár s a teremben összegyülekezett magas méltóságok előtt. Rengetegein állottak az ajtókban s maradtak kívül, mert nem fértek be a püspöki palota kápolnájába, hol a gyűlés folyt. Mi több, létrákat hoztak az összes ablakokhoz, melyeken zsúfolva állottak a künnrekedt előkelőségek, hogy hallhassák a hitvallást. Beyer kan­cellár olvasta azt föl emelt hangon, hogy a kívül állók is hallhassák. A felolvasott hitvallás mély hatást tett a jelenvoltakra, mert átérez-

Next

/
Thumbnails
Contents